Szemészet, 1966 (103. évfolyam, 1-4. szám)
1966-09-01 / 3. szám
bizalmát első percben megnyerte utolérhetelen modorával és veleszületett kedvességével. Boldog vagyok, hogy életem alkonyán ezt a néhány sort megírhattam nagy mesterem emlékére. Irodalom 1. Bíró Imre: Egy klinika nem halhat meg. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1964. — 2. Spanyol B.: Erfahrungen mit der Lidknorpelumwendlung bei narbigem Entropium nach v. Blaskovics. Kiin. Monatsbl. f. Augenheilk. 70:462—464. 1923. Б. Шпаньол: Воспоминания о годах работы в Государственной глазной больнице с профессором Блашкович. В. Spanyol: Memory of the years in the State Eye Hospital with Professor Blaskovics. В. Spanyol: Erinnerung an die im Staatlichen Augenspital neben Professor Blaskovics verbrachten Jahre. Budapesti Orvostudományi EgyetemII. Szemklinika Igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár Sugárártalom kérdése az idegentestek röntgen-lokalizációjában CSAPODY ISTVÁN Az utóbbi években egyre több közlemény foglalkozik a sugárártalommal, a kérdés napirenden van. Ma már általánosan elfogadott, hogy az orvosnak a legmesszebbmenően ismerni kell a sugárártalmat és minden korszerű intézkedést megtenni elkerülése érdekében. Ionizációs sugárzás állandóan éri az embert. Kis mennyiségben mindig megvolt, azonban a technika fejlődésével fokozódott. Az emberiség kapcsolatba került ionizáló anyagokkal, ezenfelül sugárforrásokat is létesített. Megkülönböztetünk: 1. Természetes sugárzásokat (háttérsugárzások): a radon, illetve a földből, építőanyagokból, vízből valamint a táplálékból származó és a szervezetünkbe incorporált К 40, C 14 és a kozmikus sugárzás. 2. Mesterséges sugárzások forrása régebben csak a röntgenkészülék volt, innen származott a lakosság sugárterhelésének számottevő hányada. Az ipar fejlődésével a sugárforrások száma megnőtt, a világító számlapok készítőitől kezdve a TV nézőkig több-kevesebb sugárzás éri az emberiséget. Nagyobb terhelést kapnak az uránium és thorium bányászok, az izotópokkal dolgozó ipari munkások és tudományos kutatók. A sugárterhelés összegeződik. s akkor is káros, ha nem egyszerre éri a szervezetet. A károsodás lehet akut vagy krónikus. Megkülönböztetünk szomatikus ártalmat, amely az ártalmat szenvedőn nyilvánul meg és genetikai ártalmat, amely bármely ionizációs sugárzás következtében az utódokon mutatkozik. Az ENSZ bizottság szerint a gonádokat érő sugárzások túlnyomó része a röntgensugarak diagnosztikus alkalmazásából származik. Mai felfogás szerint a szomatikus ártalom reverzibilis lehet, ha dosisértéken belül van. A gonádokban azonban a hatás irreverzibilis, recessiv módon öröklődő kromoszóma mutációt, variációt okozhat. Ezek szerint a jövő generáció veszélyeztetve van. Elméletileg az volna a helyes, hogy a genetikai sugárártalmakat teljesen kiküszöböljük, technikailag ez azonban lehetetlen. így mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a gonádok terhelését a minimumra csökkentsük, sugár-prophylaxist kell biztosítani. 148
