Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-06-01 / 2. szám
Fővárosi János Kórház és Rendelőintézet (Igazgató: Takó József dr.) Szemészeti osztályának (Osztályvezető : Grósz István kandidátus) közleménye A chloroquin toxikológiája (Szemtünetek) GRÓSZ ISTVÁN A collagenosisok, elsősorban a lupus erythematodes, az idült primaer polyarthritis, valamint különböző dermatózisok terén elért sikerek hozták magukkal azt a tényt, hogy a syntheticus antimalárikumot magasabb adagolásban és hosszú ideig alkalmazták. E tartós kezelés gyakran vezetett szemtünetekre, melyeket alábbiakban részletezünk. A subjectiv tünetek közül ködöslátás, villódzás, továbbá nem mindig tisztázott látásgyengülés szerepel leginkább. A glaukomás rohamra jellemző színes karikalátás is jelentkezhet (ún. „haló”). Mindezeket alkalmazkodási zavarnak vélték betudni; ilyen bizonyára létezik. Azonban rendszeres réslámpa kontroll kiderítette, hogy az ilyen esetekben a szaru elváltozásával kell számolni (a). Ilyenkor a hám mélyebb rétegeiben, valamint a Bowman - hártyában finom pontszerű homályok észlelhetők, főleg retrográd megvilágításban ; a hám nem festődik. Rendesen háromféle képpel találkoztunk : a) felhőszerű por, b) főleg alul, vonalszerű rajzolat; olykor szarvasagancsra v. örvényre emlékeztet, c) kerek foltok. E probléma részletes feldolgozása a münsteri I. Belklinika anyagán [10a] történt: a rheumás betegek 5/6-ánál láttak keratopathiát, melynek kiterjedése a therápia tartamával párhuzamosan fokozódott. Elvétve a sclera sárgásán elszíneződött, normális májfunctio mellett. A szaruelváltozás átlag 3—5 hó múlva mutatkozott, 0,2 g pro die amodiaquin bevitel mellett. Mások [7] 33—44%-ban látták e szövődményt. A kezelés elhagyása után néhány hónap múlva a kórkép eltűnik. Az abrasióval nyert hámsejtekben a Giemsa-festés szemcséket mutatott ki a cytoplasma területén ; ezek ibolyántúli fényben fluoreszkálnak [11]. A szaruérzékenysége csökkent. A szaruelváltozások nem azonosíthatók az atebrin-okozta károsodással : itt ugyanis — periorbitalis ekzema-n kívül — felületes, diffus oedema észlelhető a corneában, mely ugyancsak színeskarika látást provokál. (Ida Mami „Blue halos” címen írta le az atebrint gyártó munkások porártalmát.) Számos mellékhatása (dermatitis, pseudo-icterus, polyneuritis, vérkép elváltozás) miatt az atebrin-t elhagyták a nem-maláriás betegek kezelésében. Hogyan jön létre e „keratopathia antipaludinica” ? Nyúlon nem idézhető elő, noha napi 10—20 cg-ot kaptak. Igen figyelemre méltó e téren Bäumer és munkatársának [2] megfigyelései Resochin terápia kapcsán : a fehérvérsejtekben fluoreszkáló szemcsék jelennek megu. v.-fényben (ez annyira jellegzetes, hogy teszt-ként szerepel, szedi-e a beteg, vagy sem a gyógyszert). E szerzők kísérletes tbc-ben chloroquin kezelés hatására a különböző szervekben észleltek elváltozásokat fluorescentia-mikroszkóppal, jelesül a máj-, tüdő-, veseagykészítményekben, továbbá a szaruhártyán kívül a sugarastestben és irisben is. Mivel az eredeti Resochin nem fluoreszkál, a fellépő jelenség csak egy további terméknek tulajdonítható. (OH-csoport belépése a benzolgyűrűbe.) Tehát a szer a RES-ben rakódik le és a hámsejtekben ; igen lassa ürül ki. Osztályunkon rendszeresen végzünk megfigyeléseket Wood-fényben, a Burton-lámpa segítségével. Tartósan kezelt rheumás betegeken ez ideig még nem sikerült in vivo fluorescentiát kimutatni a szaruban, de a réslámpa lelet 86
