Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-12-01 / 4. szám
tosan elhelyezkedő, jól elhatárolt kicsiny kerek és ovalis képletek, átszőve világos csíkokkal. Utóbbiak sklerotikus kis erek. Az aequatoron kívül, vele párhuzamosan egy vagy több szektorban esetleg köröskörül helyezkednek el. Maga a szakadás a degenerált terület mellett jön létre, de legtöbbször a mikrocystak lyukadnak ki és szitaszerúvé válik e helyen a retina. Ez a szemtükri kép ; témánk viszonylatában most ennek ismerete a fontos. A tanulmányok nagy része megkísérli tisztázni vajon vérellátási zavar-e az oka, vagy a korral járó jelenség, miért helyezkedik az aequatoron kívül, de legtöbbször nem éri el az óra serratat. A különböző magyarázatokat mellőzve, klinikai észleléseink alapján is elfogadjuk, hogy az ideghártya cystoid degeneratiója ■— üvegtest szerepe nélkül is —közvetlen oki kapcsolatban van a leválással. A szem fénytörésétől független elváltozás. A nagyfokú rövidlátással járó degeneratiólc — mint tudjuk — inkább a maculát károsítják. Arra a szemfenéki képből nem kapunk választ, mikor következik be a leválás. Évek is eltelhetnek, vagy egyáltalán nem lép fel ablatio. El kell különíteni a cystás degeneratiótól az ideghártya valódi cystáit. Ezek nagyobb, különálló, élesen elhatárolt, az üvegtest felé hólyagszerűen beemelkedő képletek. Feszes elülső falán az erek jól követhetők. A primär cysták valószínűleg fejlődési rendellenség — a retina két lemezének tökéletlen záródása —• folytán jönnek létre. A közlések és saját eseteink szerint is hypermetrop férfiakon szimmetrikusan mindkét szemben az óra serratatól indulnak ki. Praedilectiós helye a külső-alsó quadrans. Egyes esetekben mint másodlagos cysták, a széli degeneratiós kisebb cysták összefolyásából alakulnak. A felfogások nemcsak eredetükre, kialakulásuk módjára, de klinikai jelentőségükre vonatkozóan is eltérőek. Azokkal szemben kik ablatio szempontjából veszélytelennek tartják, több betegünk kortörténete alapján a leválás előfutárait kell feltételeznünk bennük. Ezt többen azért fogadták el nehezen, mert nem találtak kellő magyarázatot a leválás létrejöttéhez. Ha a belső fala a feszülés vagy az üvegtest húzó hatása következtében kilyukad, a cysta összeesik. Ez még nem kell, hogy leválást okozzon, mivel a külső fala változatlanul alapjához tapad. Alábbi esetünk, a cystából kiinduló leválás mellett szól. M. F. 50 éves férfi elmondja, hogy kb. 2 hete a j. sz. előtt sötét foltot lát ; emiatt kereste fel az SZTК szakrendelését, ahonnan Ablatio ret. о. u.1 diagnózissal klinikánkra utalták. Felvételkor látása j. sz. 5/8 -j- 1.0 D = 5/5; b. sz. 5/12 + 1.5. D = 5/5. Szemei külsőleg épek, törőközegek tiszták. Jobb szemfenóken felül-kívül az óra serratáig követhető, élesen elhatárolt, a fekvő retinából meredeken előboltosuló eysta. Elülső fala feszes, rajta az ideghártya erei láthatók. A cysta tetején kis, éles szélű, alig tűszúrásnyi kerek lyuk. Alul-kívül ugyancsak széli elhelyezkedésű, a fentihez hasonló, vele kb. egyforma nagyságú cysta. A kettő között az ora serrata mentén pigmentált foltok sora. Egyebütt a retina épnek mondható, mindenütt alapjához fekszik. A bal szemfenéken felül-kívül a jobb szemen levőhöz hasonló, annál nagyobb cysta. Ettől eltekintve az ideghártya többi része ép. Mindkét szem látóterében a cystáknak pontosan megfelelő kiesés. Ultrahang vizsgálat : a cysták folyadékkal teltek, első faluk alapjuktól kb. 8 mm-re emelkedik elő. Fektetés és óvatos mozgás mellett a helyzet nem változott. Szabad mozgást engedélyezve a szemfenéki kép változatlan maradt. Azok álláspontjának megfelelően, akik ilyen elváltozás esetén nem tartanak leválástól, eltekintettünk a műtéttől s a beteget 3 heti megfigyelés után haza engedtük azzal, hogy egy hónap múlva újból jelentkezzék. Öt hét múlva újból felvettük. Ügy érezte, hogy a j. sz. előtt levő folt jobban zavarja. Az előző állapothoz képest a következő változást találtuk : a j. sz. felső cystája összeesett, rajta ovalis lyuk látható. A cysta határai jól felismerhetők és centrális 284
