Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-03-01 / 1. szám
éves a Helmholtz-f. szemtükör. — Az okt. 28-án megtartott tisztújító közgyűlés Radnót Magdát választotta elnökké, főtitkár Németh Béla lett. 1951- ben átszervezési okok folytán a lap kiadása átkerül az Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó vállalathoz. A tartalomból említésreméltó, hogy az első számban több, a trachomáról szóló cikk kerül közlésre. Itt találjuk az első részletesebb hazai ismertetést az aureomycin és streptomycin szemészeti alkalmazásáról is. A következő szám iff. Imre József emlékfüzet, melyben tanítványai állítanak emléket mesterüknek egv-egv dolgozatukkal. Az utolsóban orvostörténeti szempontból érdekes Bartók Imre „150 éves a pesti egyetem szemészeti tanszéke” című cikke, melyben megírja, hogy a Nagyszombatból 1787-ben Pestre helyezett egyetemen 1801-ben nyílt meg a szemészeti tanszék Stáhly György tanársága alatt, aki a sebészet és szülészet mellett ideiglenesen a szemészet oktatását is vállalta. Majd Stáhly 1802-ben bekövetkezett halálától kezdve egészen a második világháború kitöréséig ismerteti a tanszék történetét. A régi magyar orvostudomány fejlettségének bizonyítékául megjegyzi, hogy Pesten már 17 évvel előbb létesült szemészeti tanszék, mint pl. Bécsben. A következő évben újból visszaesést jelentett lapunk életében, hogy a papírellátás nehézségei miatt 3 ívre kellett csökkenteni az egyes számok terjedelmét. Mivel a közlésre váró dolgozatok száma állandóan halmozódott, a szerkesztőség kénytelen volt elhagyni a folyóiratszemlét, sőt még az ülésjegyzőkönyvek közlését is. A tartalom továbbra is változatos, színvonalas. Km ütésre méltó közlemény Nónay Tibor és munkatársaitól a „Beszámoló a szemgolyó sérüléséről 6348 eset kapcsán” című nagyszabású traumatologiai-statisztikai munka. A szerkesztő bevezeti az egyes számok végén a cikkek rövid orosz és németnyelvű összefoglalásának közlését is. Az októberi tisztújító közgyűlésen Boros Bélát választják elnöknek, a főtitkár Németh Béla marad. 1952- ben egyébként a Szemészet szerkesztésében is változás következik be, amennyiben a vezetőségtől Nónay Tibor főszerkesztői, Remenár László felelős szerkesztői és Györffy István szerkesztői megbízást kap. A következő évfolyam első két füzete fiziológiai-optikai számnak készült, melyben négy nagyobb referálóközleményt találunk. Kettesy Aladár a „Tárgylátás” és „Színlátás”, Kahán Ágost a ,.Fényérzés” és Raab Kornél a „Binocularis látás” elméleti problémáit ismerteti a legújabb kutatások eredménye alapján. Hasonló jellegű még Boros Béla „A glaucoma therapiája” c. közleménye is, mely egyébként mint előadás a nagygyűlésen hangzott el a főtéma bevezetőjeként. A nagygyűlés másik főtémája „A szem és környéke daganatainak therápiája” volt, melyet Nónay Tibor és Pelláthy Béla referáltak. A lapban ezekben az években helyszűke miatt a dolgozatokon kívül egyéb közleményt alig találunk. 1954-ben Pelláthy Béla kezdeményezésére megalakul Miskolcon a Szemész Szakcsoport Északmagyarországi Szervezete, mely júniusban tartotta nagy érdeklődés mellett első tudományos ülését. Az utána való év első füzetét Blaskovics László emlékezetének szentelték. Csaknem valamennyi tanítványa szerepel benne egv-egy cikkel. A negyedik számban értesülünk a szokásos őszi nagygyűlés főtémájáról melynek címe : „A megelőzés szemészeti vonatkozásai” s melyet 5 referáló előadás vezet be. A második napján jubileumi ünnepi ülést tartottak, a Magyar Szemorvosok Egyesülete megalakulásának 50-ik évfordulója alkalmából. Kettesy Aladár,,Ünnepi beszéd”-ében (melyet a 4-ik szám egészében közöl) ismerteti az Egyesület 50 éves történetét, s utána emléklapot nyújt át annak az 5 alapítótagnak (Kenessev Aladár, Markbreiter Irén, Scholtz Kornél, Schulek Alfréd, Vajda Géza) akik ezt a napot a 67 közül egészségben megérték. A közlésre váró kéziratok nagy száma miatt a szerkesztőség csak itt-ott tud egy rövid könyvismertetést vagy nagygyűlés jegyzőkönyv-részletet beiktatni, 2 Szemészet 17
