Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-03-01 / 1. szám
nek tagsága Ноту Gusztávot választotta elnökké és Grósz Istvánt főtitkárrá. A lap csak 1949-ben jelenik meg újra, de a közben eltelt idő jelentősebb eseményeiről részletes tájékoztatást kapunk az 1949. évf. 1. számában Horay és Grósz főtitkári beszámolójából, mely az 1948. okt. 9-i tisztújító közgyűlésen hangzott el. Ebből megtudjuk, hogy alig csitult el a háború zaja, a Szemész Szakcsoport május 26-án már megtartja tudományos ülését, melynek főelőadója az országba visszaköltözött Szily Aurél münsteri szemészprofesszor volt, aki néhány hónapra rá — szakmánk nagy veszteségére — elhunyt. A következő évben a megüresedett tanszékek is betöltésre kerülnek. Az Imre József halálával megüresedett klinikára Nónay Tibort nevezik ki. Az Állami Szemkórház épületében újból felállított másik szemklinikának Ноту Gusztáv lett az igazgatója. Pécsett pedig a nyugatra távozott Albrich Komád tanszékét Boros Béla kapja meg. A szemészeti tudományos élet is hamarosan fellendül, s a Szemészet legközelebbi megjelenéséig megtartott 22 tudományos ülés számos előadása és bemutatása bizonyítja, hogy a háború utáni évek nehézségei ellenére a tudomány művelése nagy érdeklődésre talál. Kár hogy szakfolyóirat híján ezen ülések jegyzőkönyveinek jelentős része nem kerülhetett nyilvános közlésre, bár szerencsére egy kisebb részük az Orvosi Hetilap-ban, valamint az Ophthalmoloqica-ban mégis publikációhoz jutott. Érthetően nagy örömmel fogadta az 1948-as közgyűlés a titkári beszámoló azon hírét, mely jelezte, hogy sikerült a Szakszervezet és a Szakcsoport tagságának közös anyagi támogatásával 1949-re a lap jegmelenését újból biztosítani. A közgyűlés mindjárt meg is választotta Biró Imrét felelős szerkesztővé, Horay Gusztávot pedig főszerkesztővé. Egyébként ugyanezen tisztújító közgyűlésen Csapody István kap elnöki és Galla Emil főtitkári megbízást. Ezen időszakra esik egy jelentős tudományos esemény is, a Szakcsoport 1948.szept. 6—7 megtartott Centenáris nagygyűlése. Az 1848-as szabadságharc centenárumának emlékére). A háború óta ez az első nagyszabású kongresszus melyen neves külföldi előadók is szerepelnek, pl. Alajmo (Firenze), Bietti (Parma), Pascal (New-York), Pascheff (Sofia), Sommerville-Large (Dublin) stb. A főtéma a sulfonamidok és antibioticumok szerepe a szemészetben volt, de ezenkívül számos műtéti és egyéb tárgyú előadás tette érdekessé és emlékezetessé e jól sikerült szemésztalálkozót. A Szemészet 1949-ben meginduló új sorozata a Tudományos Folyóiratkiadó N. Y. kiadásában jelenik meg évente 4 számmal, számonkét 4 ívnyi terjedelemmel. A legelső két szám főleg a Centenáris Nagygyűlés érdekesebb előadásainak kivonatát közli. Az elsőben találjuk még Kiss Ferenc anatómusnak ,,A szem vérkeringése” című nagyjelentőségű munkáját is. A másodikban pedig Csapody István érdekes grafológiai tanulmányát : „írás és operálás’* címmel. A la]) minden száma gazdag külföldi folyóiratszemlét hoz, ami akkoriban azért volt jelentős, mert megfelelő külföldi kapcsolatok híján csak kevés intézmény juthatott idegennyelvű folyóiratokhoz. A szakcsoport tudományos élete szempontjából fontos ülésjegyzőkönyvek közlésére is újból lehetőség nyílik. A következő évfolyam Filatov születésének 75-ik évfordulója emlékére a szöveti therápiára vonatkozó cikksorozattal indul. Egyébként a Szakcsoport azévi nagygyűlését is Filatov emlékezetének szentelte a biogen stimulatorokról elhangzott 18 előadással. A második számban találjuk lapunk történetében az első színes ábrákat Radnót Magda „Periphlebitis retinae” című közleményének illusztrációjaként. A „Hírek”-ből megtudjuk még, hogy Kettesy átdolgozásában újból kiadták a népszerű Imre-Scholtz tankönyvet. — Száz 16
