Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)
1964-03-01 / 1. szám
nyílik meg egy másik igen jelentős intézményünknek — a Szemklinikának - új hajléka. Az 1908. évfolyam 4. számát a szerkesztőség teljesen az új klinika bemutatásának szenteli. A régebbi szemklinikái épületek ismertetése után megtudjuk, hogy az új otthon Korb és Giergl tervei szerint épült. Az építkezést Reischl Gusztáv vezette, olyan lelkesedéssel és szaktudással, hogy a hatalmas épület teljes berendezésével együtt egy év alatt elkészült. A költségek 900 000 koronát tettek ki. — Kiegészítésül tartalmaz még e szám 13 jól sikerült fényképet a klinika egyes részeiről, valamint az épület több alaprajzát és metszetét. A Szemorvos Egyesület ez évi közgyűlésén Szili Adolf elnöksége alatt megalakult а Vakságügyi Bizottság, melynek feladatát és munkáját Szili és Herczog Irma vázolták. A tudományos ülésen Hoór referáló előadása (A keratitis parenchymatosáról) és Blaslcovicsnak a ptosis operálására kidolgozott új műtéti eljárása keltett nagyobb figyelmet. 1909-ben a XVI. Nemzetközi Orvoskongresszus Budapesten tartotta üléseit., Bár ugyanezen év folyamán zajlott le Nápolyban a XI. nemzetközi szemészeti kongresszus, ennek ellenére a külföldi szemorvosok körében nagy érdeklődés mutatkozott ez iránt is. A Szemészet 1. számának bevezetőjében Grósz Emil - mint a kongresszus főtitkára és szemészeti szakosztályának elnöke — felhívást intéz a hazai szemorvosokhoz, melyben minélodaadóbb és hathatósabb támogatásukat kéri, hogy a külföldiek minél jobb benyomásokkal távozhassanak. A kongresszus augusztus 30 és szeptember 23 között zajlott le. A Szemészet ünnepi száma Grósz megnyitóbeszédét németül, franciául és angolul is közli. Ugyanez évben ünnepük az újonnan épült szegedi és brassói Állami Szemkórházak megnyitását. Az előbbinek Leitner Vilmos, az utóbbinak Fabritius Ágoston lett az igazgató-főorvosa. Fényképekkel és tervrajzokkal illusztrált beszámolójukban (1—2. sz.) részletesen ismertetik a két új középületet. Az 1910-es év nagygyűlésén hangzik el az első Schulek Vilmos előadás, melyet Grósz Emil tartott : „A sympathiás szemgyulladásról”. Az egyesület határozata értelmében a Schulek-előadások fölött — tekintettel ünnepélyes voltukra — vitát nem tartanak. Ugyancsak ezen az ülésen hallunk Magyarországon először a szaruhártyaátültetéstől. Fejér Gyula egy esetével kapcsolatban beszámol a „Keratoplastica tanának jelenlegi állásáról”. Műtéti eljárásának érdekessége, hogy a donator bulbusból nem az enucleatio után vágta ki a korongot, hanem előtte, továbbá, hogy semmiféle rögzítést nem használt. Technikája egyébként nagyjából megegyezik a maival. A következő évi ülésen megint két új szemkórház megnyitásáról hallunk : elkészült az újvidéki és a gyulai kórház szemosztálya. Sőt az elnök örömmel jelenti, hogy a zsolnai szemkórház építésének a megkezdése is már csak formaságokon múlik. Az előadások között ifj. Imre József nagyjelentőségű újdonságot mutat be : a Schiötz-féle tonometert (1911 !), amely általános érdeklődést váltott ki. A 49. évf. 1. számában Grósz Emil beszámol a magyarországi trachomaellenes védekezés eredményéről az 1886 : V. te. 25 éves évfordulója alkalmából. Örömmel veszi tudomásul, hogy a hosszú küzdelem, majd a rengeteg munka eredménye máris jelentkezik, a trachomások száma apad. A budapesti szemészeti rendelések összesített statisztikájában 1891-től 1910-ig a trachomás jelentkezők száma 7,2%-ról 2,5%-ra csökkent. 1913-ban a Szemészet jubilál: 50. évfolyamába lép. Az 1. füzet ünnepi számnak készült, s 15 ívnyi terjedelmével, valamint értékes tartalmával valóban a legszebb számok egyike. A bevezető értekezés Hess müncheni professor tollából került ki ,,A napfénynek a szemre gyakorolt valóságos és állítólagos káros hatásáról” címmel. Utána ifj. Imre nagyszabású összefoglaló 10