Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-09-01 / 3. szám

Az uveitisek kórokozói

1. táblázat

Sorszám

Kórokozó

Fi

Kő

Összesen

Recidiva

Többszöri

recidiva

Összesen

í.

Fog -----,,..............,.............., .

22

19

41,

1

1

2.

Tonsilla............................., . . .

16

17

3

1

1

3.

Arcüreg......................................

1

1> 93

4.

Prostata ....................................

16

16

5.

Adnexum .................................

2

2

6.

Gümőkór .................................

22

63

86

13

20

33

7.

Reuma ......................................

32

40

72

9

15

24

8.

Bechterew .............................

20

2

22

1

3

4

9.

Staphylococcusok .................

2

2

10.

Streptococcusok.....................

2

1

3

2

2

11.

Leptospirák .............................

3

3

1

1

12.

Vírusok ....................................

2

3

5

1

1

13.

Lues ...........................................

2

7

9

14.

Lencsefehérjék........................

2

2

15.

Sympathiás ophthal...............

1

1

1

1

16.

Boeck-sarcoid ........................

2

2

1

1

17.

Sclerosis multiplex ...............

3

3

2

2

18.

Diabetes ....................................

2

2

19.

Fuchs-f heterochromia . . .

1

1

1

1

20.

28

36

64

1

2

3

Összesen .................

170

199

369

26

49

75

nek túlérzékenységi reakciói főként a „késői típus” szerint jelentkeztek. A góc — mint tudjuk — sokféle lehet, így többek között egy gümőkóros nyirokmirigy is a hilusban vagy bárhol a szervezetben. Hajós Károly találóan állapította meg, hogy a tuberculotikus fertőzésben az allergia elérése fontos és jótékony hatású folyamat, mig más allergiás elváltozásban az allergiás pathomechanizmus a kóros tünetek kiváltója. Véleménye szerint helytelen volna azonban az allergiás folyamatokat hasznos és káros következmények alapján elválasztani.

Bizonyos, hogy ha az allergiás uveitissel szemben sikeresen akarunk fellépni, az első teendőnk az antitestek kimutatása, amire többféle módszer ismeretes. A legegyszerűbb eljárás : a bőrpróbák alkalmazása nem teljesen megbízható. A bőr viselkedése ugyanis az egyéni érzékenységen kívül a korral is változik. Kiderült, hogy még a tuberculin reakció lényege és jelentősége sem világos (Bőké, Freerksen). Lényegileg hasonló a helyzet az autovaceinákkal, szövetextractumokkal stb. végzett bőrpróhák esetében is. Blagojevic eseteinek 42%-á,ban ugyanazon betegnél egyaránt pozitív volt a bőrteszt mind tuber - culinra, mind strepto-staphylococcusra. Ezért a bőrpróhák alkalmazása csak azon esetben tekintendő diagnosztikus értékűnek, amelyben a pozitív cutanpróbát követő 48 órán belül a vércsarnokvíz gát fluorescein permeabilitásának fokozódását lehet fluorometriával megállapítani (Lugossy).

Az allergiás uveitis közelebbi megismerésének másik útja : az antitestek kimutatása a serumból szintén kevéssé célravezető. Az ilyen vizsgálatok eredménye igen különböző (Dieckhues és Bőké) ; a serumban talált antitest ellenére sem mindig bizonyítható a szemgyulladás specifikus eredete (Siegert). Ezért Goldmann és Witmer a korábbi kutatók minőségi meghatározásaival szemben mennyiségileg igyekezett a serumban és csarnokvízben egyidejűén kimutatni az antitesteket. A csarnok víz és serum antitest titerének összehasonlítása útján lehet arra következtetni, hogy a mikroba-allergiás gyulladásos folyamat kizárólag a szemben zajlik-e le, avagy az antitestek az uveitisől

130