Szemészet, 1964 (101. évfolyam, 1-4. zám)

1964-03-01 / 1. szám

magántanár.) Kérésének visszautasítása nagyon elkeserítette. Maga Hirschler a Bóka у Jánosról 1885 okt. 14-én az Orvosegyesületben mondott emlékbeszédében utal erre, hogy e keserű napjaiban Bókay János segítette, vigasztalta. „Bókay nekem éppen akkor bocsátotta rendelkezésemre az előretörő gyermekkórház kóranyagát. Ez reám nézve azon időben nem volt csekély jótétemény, reám nézve, ki elől egy- és mindenkorra becsukattak a Rókus-kórház, valamint az egyetem kapui, még pedig oly brutalitással, hogy bizonyára kivándorlók - vala, ba magasabb erkölcsi indokok nem kötnek hazámnak akkoriban számomra meddő földjéhez. Sohasem felejtem el, hogyan nyújtotta felém segítő kezét Bókay, a már teljesen lemondó szemészet in partibus korosztálynak juttatva birtokába, utat és módot nyújtva neki tudományos haladásra, nyilvános működésre. Sőt még tanítványok kiképzésére is.”

Hirschler 1859-től működött az Üsz- (jelenleg Szentkirályi) utcai szegénygyermekkórházban. Ezt a kórházat Bókay Schöpf-Mereitől vette át s tulajdonképpen egy bérház első emeletének néhány szobájából állott. A hatvanas évek közepén már az egész emelet, sőt néhány helyiség a földszinten is rendelkezésre állott, ahol a szakorvosok dolgoztak. 1884-ben költözött át a kórház a Stefánia-kórház épületébe. — Noha az egyetemi tanítás terén alkalmat nem nyerhetett Hirschler, 1851-tői kezdődően a Budapesti Orvosegyesületben, valamint az 1864-ben megindult ,,Szemészetben” és külföldi folyóiratokban közölte érdekes és gazdag tapasztalatait s a szembetegek gyógykezelésében elért eredményeit.

Hirschler Korányi Frigyessel és Markusovszkyyal meglátogatta a prágai, lipcsei, párizsi és londoni orvosi intézeteket. Különösen a londoni Morfields szemészeti klinikán tapasztaltakat becsülte sokra. Erről azt írja, hogy ,,a szemészeti operatív szakma eltanulását illetően egész Európában jobb hely nincs. Más helyeken — korábban láttam szebben és elegánsabban operálni, mint ott, de e helyeken a mesterektől műtéti fogásaikat nem tudtam eltanulni, míg ez Londonban magától jött. Most 1858-ban nagyon kellemesen vagyok meglepődve a Berlin és London közötti különbségtől. A Morfield klinikán az operálás művészete népszerűsítve van, mintha csak mutatni akarnák, hogy bizonyosfokú figyelem mellett mindent meg lehet csinálni.”

Működése idejében Hirschler az ország első szemésze volt. „Ez időben lemondással vette mindenki szembaját, ha Pestre Hirschlerhez, vagy Béresbe Arlthoz nem mehetett.” — írja id. Imre József. Kitűnő diagnoszta és kiváló Operateur volt. Betegeit fáradhatatlan buzgalommal gyógyította. Rendelése búcsújáróhely volt ; mindenkit gyógyított és operált — vagyoni helyzetére tekintet nélkül —, aki segítségét kérte. Mindenkivel szemben előzékeny, szíves volt. Kollégái és betegei megbecsülték. Sokat forgott államférfiak és politikusok között. Hátrahagyott iratai között található pl. Deák Ferenc, Wenckheim Béla, akkori belügyminiszter levele, aki ebédre hívta meg.

Németül, franciául és természetesen magyarul jól adott elő. 43 dolgozata jelent meg magyar és német orvosi lapokban. Az „ Autobiographisches Fragment“ c. könyve Rosas és Desmanes klinikáinak festői képét adja, egyben a nyugati államok akkori orvosi viszonyairól nyújt felvilágosítást. Az 1864-ben megindult ,,Szemészet” első évfolyamait sokszor egyedül írja. Az 1876 XIV. te. megalkotását sokévi nehéz munka előzte meg. E munkásságot négy munkakörre osztották. Ezen munkakörökben az ország legkiválóbb orvosai vettek részt. A másodikban, mint tagok, Hirschler és Markusovszky szerepelnek.

Az el nem nyert magántanárságért az élet több módon igyekezett neki kárpótlást nyújtani. Tudományos érdemei elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1869-ben levelező taggá választja. Az Orvosegyesületnek előbb választmányi tagja, majd az alelnökség után 1874—80-ig az egyesület elnöke ;

3