Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-06-01 / 2. szám
határoztuk a skálakitéréseket. Az egyes méréseknél mindig ügyeltünk arra, hogy a tonométer 5 pulsuskilengésnél hosszabb ideig ne maradjon a szemen, és így a massage hatást a minimalisra csökkentettük. 107 egyén 200 szemén történtek a vizsgálatok. Az átlagos életkor 44,33 év volt (1. táblázat). A cornea radiusok értékét 7,86 ± 0,39-nek találtuk. Az applanációs tonométerrel kapott szemnyomások arithmetikai átlaga 13,13 ± 2,28 Hgmm volt, mely érték alacsonyabb a Goldmann és Schmidt (19) és Leydhecker (37) által közölt eredménynél, akik az átlagos szemnyomást 15,45 ± 2,52-nek találták. Ezen különbség oka részben methodicai lehet, de az is lehetséges, hogy a különbség egyik forrása az eltérő érzéstelenítő szer alkalmazásában rejlik. 1. táblázat Arithmetical átlag Szórás Vizsgálat száma Szemnyomás applanációs tonométerrel 13,12 Hgmm ± 2,28 200 Correctiós P0.................................................... 14,25 Hgmm ± 3,25 200 Cornea rádiusa a vízszintesben................. 7,86 mm ± 0,39 200 Életkor................................................................. 44,33 év — 200 (107 egyén) A corrigált P0 értékének átlaga 14,25^3,25 Hgmm volt, mely értéket a Friedenwald differenciáltonometria alapján Moses és Becker (41) rigiditás szerint corrigált táblázatból nyertük. Az applanációs érték és a corrigált P0 érték összehasonlításából két következtetést lehet levonni. Egyrészt látható, hogy a fekve mért szemnyomást mi is körülbelül 1 Hgmm-rel (pontosan 1,13 Hgmm) magasabbnak találtuk, mint az ülve mért applanációs nyomást. Ennek tekintetbevétele a rigiditás számításánál fontos. A másik különbség az, hogy az applanációs tonométerrel mért nyomások szórása alacsonyabb, ami az applanációs mérés előnyét bizonyítja az indentációs tonométerrel való méréssel szemben. A kétfajta mérés ereményeit mind a Friedenwald, mind a McBain képlet alapján 7—7 variációban kapcsoltuk össze a rigiditási számításokhoz. Minden esetben a tabularis módszer, azaz a Friedenwald 1955-ös nomogram táblázatokban összefoglalt adatait, valamint McBain utolsó közleményében (3) egyesített eredményeit használtuk fel a számításoknál. A Friedenwald módszerrel kapott rigiditási eredményeket a 2. táblázat foglalja össze. Az első érték a 10,0 és 5,5 grammos súlyú differenciáltonometriával kapott rigiditás, a többi az elektrotonometriás rigiditási eredménye. Ez utóbbiaknál a Friedenwald-féle képletet a következőképpen módosítottuk : E : log P(elektrotonométerrel) k)g P(applanációs) Ec (elektrotonométer ) 0,45 A számláló és nevező első tagjában az 5,5, majd a 7,5, majd a 10,0 g-mal mért nyomásértékeket, illetve a volumeneket helyettesítettük, egy másik csoportban ugyanezen értékekből az applanációs nyomás -j- 1,0 érték logarithmusát vontuk le. A nevezőben szereplő 0,45 az applanációs tonometria alkalmával indentált volumennek felel meg. A szórás értékének kiszámítására a í S(x — x)2 /-Ьггképlet szolgált. A Friedenwald értékek alapján való rigiditás számításnak az volt a célja, hogy egyrészt megállapítsuk, mennyire megbízhatók eszközeink és technikánk 95
