Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
A bulbusok és a szemhéjak árnyéka az orbitában jól kirajzolódik. Gyermekgyógyászati vizsgálat : Microcephalián kívül egyéb organikus eltérést nem észleltek. Neurológiai vizsgálat : Góctünet nincs, szellemileg intaktnak látszik. Mindkét esetünkben megtalálhatók a Kurz által leírt syndroma constans tünetei. A klinikai kéj) alajjján és az anatómiai verificatio hiánya miatt a syndroma patliogenesisét még pontosan nem ismerjük, csupán hypothesisekre vagyunk utalva. A vakságot nem okozhatja az elsődleges opticus pályák laesiója. Kurz szerint az occipitalis lebeny subcorticalis régióinak myelinisatiós zavara lehet az oka, ami az opticomotoros terület egyes részeinek irritációját, másik részének gátlását hozná létre. A pupilláris areflexiát létrehozó laesiót azon pupilloconstrictoros rostok helyére localisálja, melyek a cortex parastriátát a praetectalis területtel kötik össze. 2/a. ábra 2/b. ábra Velitzky szerint a syndroma oka a paraxialis mesoderma külső részének fejlődési zavara. Ezt a megállapítást a következőkkel támasztja alá : Duke-Elder szerint az associalt paraxiális mesodermából a következő részek fejlődnek : 1. Zsír, ligamentumok és az orbita más kötőszöveti elemei. 2. Orbita felső- és belső fala. 3. Felső szemhéj kötőszövete. 4. Külső szemizmok. 5. Substantia propria corneae és endothelium. 6. Sclera. 7. Stroma iridis. 8. Musculus ciliaris. 9. A szem erei és az eltűnő art. hyaloidea systemája. 10. Nervus opticus hüvelyei. Ennek alapján a paraxialis mesoderma külső részének fejlődési rendellenes ségével magyarázza Velitzky az általa leírt gyermekeknél az orbita kötőszó vetőben, az orbita falában és a felső szemhéjban észlelt elváltozásokat. Az általunk ismertetett két esetben is feltűnő volt az orbita zsír- és egyéb kötőszövetének kifejezett megfogyása, az orbita csontos falának elvékonyodása, a szemhéjak kötőszövetének hypoplasiája. A corneában és az endothelen elváltozást nem lehetett észlelni. A pupillák tága»bb állapotát esetleg össze245
