Szemészet, 1962 (99. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
lévén nem felel meg a szemhéji bőr karakterének. A jó plastika szabályainak megfelelően járunk el, akkor amidőn az átültetendő bőrdarabot a felső szemhéj bőréből, tehát a közelből vesszük. Ez színben, minőségben beleilleszkedik a pótlandó terület környezetébe. Az sem közömbös, hogy a beteg arcán, szemhéjain műtét után kevés, semmi, vagy feltűnő hegesedés marad vissza. Izotopikus szabad átültetés után hegesedés gyakorlatilag nem látható. Ez annál fontosabb, mert fiatalabb embereken íves plastikák után olykor csúnya kelői dós hegesedés észlelhető. Eljárásunk mellett nem marad vissza fedetlen sebfelület, mert az átültetésre felhasznált lebeny helye kissé aláfejtve a sebszélek simán egyesíthetők. A seb vonal a felső szemhéji redőbe esvén nem látható. A szükségletnek megfelelően alakítható a szabadon átültetett bőrlebeny formája és nagysága. Minthogy a felső szemhéj bőre vékony, nyúlékony s alatta zsírszövet, fölös kötőszövet nincs, a külső harmadról nyert bőrlebeny feltűnően nagy hiányok pótlására ad lehetőséget. Még fiatal emberek feszes bőréből is elég nagy darab nyerhető, nem is beszélve idős emberek vékony, könnyen nyújtható, petyhüdt szemhéj-bőréről, amely szinte korlátlan lehetőségeket biztosít. Ilyen módon különböző nagyságú daganatok, hegek kiirtása után támadt hiányok könnyen pótolhatók. Az átültetett lebeny feszülés nélkül simán illeszkedjen be környezetébe, helyzete és mozdulatlansága kevés varrattal legyen biztosítva. Ezt a mozdulatlanságot azonban csak kötéssel biztosítottuk, mert műtéteink során soha nem zártuk a szemrést és nem végeztünk szemhéji immobilizációt, amint azt pl. Blaskovics ajánlja. A műtét után három napig nem váltunk kötést és a második kötözés is újabb három nap múlva történik. Az irodalmi adatoktól eltérően az a tapasztalatunk, hogy a szemhéj szél is gyönyörűen pótolható az intermarginális vonalig. A lebeny átültetés jól táplált alapra történjék. Mélyebbre húzódó hegek kiirtása utáni vaskos defektusok pótlására nem jó, ilyenkor nyeles lebenyek használandók fel, melyek bőralatti zsírszövete tetszés szerinti vastagságban kitöltheti a hiányt. Nem ajánlható a szemhéj egész vastagságára vonatkozó hiány pótlására sem a szabad átültetés. Megkísérelhető ugyan a szomszédságból vett tarsus és kötőhártya részlet (intermarginális metszés után) odahelyezésével a szemhéj hátsó lapját pótolni és a transplantatum számára jól táplált alapot teremteni, azonban ilyenkor mindig kérdéses az átültetett bőr megtapadása. Régebben a szabad transplantáció sikerességét a szemhéjakra történt felhasználás esetében veszélyeztette a kötőhártyazsák secretiója, amely fertőzési lehetőséget rejtett magában. Az antibiotikumok felhasználása óta azonban, megfelelő műtéti előkészítés mellett ez a veszedelem kiküszöbölhető. A szemhéjak finom könnyed mozgását nagymértékben befolyásolja az átültetett bőrlebeny minősége, vastagsága és súlya. Ennek jelentősége kisebb az alsó szemhéjon, nagyfontosságú azonban a felső szemhéjon. Nyeles lebeny, íves eltolás, de még a felkarról szabadon átültetett bőr lebeny is súlyánál fogva megváltoztatja a szemrés tágasságát, a szemhéj mozgékonyságát csökkenti, tehát úgy kozmetikailag, mint funktionálisan nem lebecsülendő hátrányokkal jár. Erre különben már 1922-ben Grunert is rámutatott. Ezzel szemben a felső szemhéj külső feléből vett Wolfe—Krause bőrlebeny új helyére ültetve a már ismertetett kozmetikai előnyök mellett funktionálisan is ideális megoldást jelent. Vékonysága miatt nem változtatja meg a szemrés tágasságát, valamint a szemhéjak mozgékonyságát. Bizonyos idő múlva felveszi a szemhéjbőr megszokott ráncolódását. A szemhéjak bőrén keletkezett jó és rosszindulatú daganatok, hegek, égési, maradási sérüléseket követő szemhéji rendellenességek operatív meg-230
