Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
és az ERG b hullámának kioltásával jár (111). — Az idegektől (308) független, egymást keresztező csíkokban a stromában extracellularisan lokalizáltan helyettesítheti kóros mucopolysaccharida a normálisokat a cornea rácsos degeneratiójánál, hasonló anyag jelenik meg a hám és a Bowman-hártya között is (65). Itt a kóros mucopolysaccharida extracellularis elhelyezkedésű, míg a Groenouw-féle degenerati ónál a keratocytákban (164), a Fuchs-féle dystrophia epithelialis-nál az endothel-sejtekben {50, 181) intracellularisan jelennek meg a kóros mucopolysaccharidák. E mucoidoknak döntő szerep jut a cornea áthatoló, illetve műtéti sebgyógyulásánál is. Közvetlenül a sebzés után a mucopolysaccharidák vizet vesznek fel, miáltal a stroma sebfelszínek egymásnak duzzadnak és a sebajkak között fibrindugasz is képződik. E kettő együtt képezi a sebzáródás legideiglenesebb, mechanikus fázisát, Chymotrypsin mindkét tényezőt csökkentheti, a szükségesnél nagyobb mértékű szövetroncsolás is fibrinolytikus cytofibrinokinaset szabadít fel, heparin is gátolhatja a fibrindugasz kialakulását (24, 80). — Ezután pár napig látszólag, morfológiailag nem történik semmi, a hámsejt-szaporodáson és a hámcsapnak sebszélek közé növésén kívül, de ezen ún. késedelmi (enzymatikus) fázis alatt (83) a hám által termelt trypsinszerű és szaliciláttal gátolható proteolytikus enzymek polypeptideket tesznek szabaddá, melyek a stroma sejtjeit aktiválják (318, 317, 84, 86). Ha a stroma reakcióképes {fagyasztással ez gátolható), úgy a kezdetben megcsökkent metachromasia megszaporodik (83), a szulfát-beépítés a mucopolysaccharidákba radioaktív S35-technikával követhetően fokozódik (317, 85), majd a fibroblastok fehérjét is képeznek, és a mucopolysaccharidák és fehérjék egymásrahatása által reticularis rostok válnak ki (83, 84). A sebzáródás e strukturális szakasza csak az 5—7. napon kezdődik, addig a seb szakítási erőssége úgyszólván csak a varratéval egyenlő (186). Csak azután tömörül a reticularis rosthálózat sodrottkötél-szerű kollagénné (80, 83). így érthető, hogy a legfiziológiásabb cornea-varróanyag, t. k. bradytroph transplantatum (133) a koHagén, melyet patkányfarokból előállítva először Gardilcic használt. -— E fázisok közül a hámsebek hámsejtmegnyúlás által történő elsődleges kitelődését is, és a hámsejtszaporodást is a helyi érzéstelenítők mint oxidációgátlók (9, 210) és az antihistaminok gátolják (316), míg a corticoidok biztosan nem (4) ; a stromasebek strukturális záródását a corticoidok is, a C-vitamin-hiány is biztosan gátolja (16). Az endothel-defektusok nyom nélkül, de a Descemet-defektusok már heggel gyógyulnak (51). A sehgyógyulás biokémiai tényezőiről elmondottak valamennyien szerepelnek a cornea transplantatiónál is, de ezenkívül döntő szerepe lehet — sajnos — az átültetett korong antigénjei és az ellene képzett antitestek közti reakciónak ; ez képezi hátterét a későbbi, a 14. naptól kezdődő, gyuUadásos jelenségektől kísért elszürkülésnek. Először csupán a szokásos : más emberről-emberre, vagy ugyanazon fajú állatra történt homotransplantatióról szólva, kiderült, hogy az antigen legnagyobb mennyiségben ugyan a hámban van (19, 98), de tartalmaznak ún. individuál-specifikus antigént nemcsak a keratocyták, hanem a köztiállomány, sőt még a cornea mucoidjai is. Az elektroforetikus frakciók közül az élenhaladó savanyú mucopolysaccharida nem antigen, s a legerősebben antigen a két lassabban mozgó (III—IV) fehérjefrakció (1. ábra) (97, 98). A hám fehérjéi is elektroforézissel 4 frakcióra bonthatók (286). Az is kiderült, hogy magában a corneában képződnek precipitáló ellenanyagok az abba a corneába átültetett koronggal szemben, de a két corneába két különböző származású korongot ültetve vagy kivonatot fecskendezve, a vérben mindkét koronggal, illetve kivonattal szemben jelennek meg ellenanyagok (36, 272). Valamely egyén bőre és corneája annyira hasonló antigen-természetű, hogy bőrátültetéssel ugyanazon donor corneájával szembeni ellenanyag-termelés fokozható (17, 32). A corneába fecskendezett idegen corneakivonattal kiváltott allergiás keratitis parenchymatosa-szerű gyulladás a Mértéjelenség (216, 118). — Az elmondottak ellenére, hogy minden corneatransplantatiónál megvan a lehetősége az antigen-antitest reakciónak, a már Darwin által felvetett ötlet, átlátszó cornea transplantatio j a em bérről - emberre, jobbnak, kevesebb .reakciótól kísértnek bizonyult, mint bármely más szerv esetében. Ennek oka, hogy láz ere d - ményes transplantatiók esetében az antigen-antitest reakció mintegy „lassított felvételben". időbeli eltolódással megy végbe (202). A felnőtt (187) cornea stroma fehérjeanyagcseréje, ft'hanicval ellentétben,Agen innylic_(230). Már az ekőJiéien_adegtöbb antigént tartalmazó hámot a recipiens pótolta. így az csak mint iuit it estképzést kiváltó inger szerepek és ebben aTIegjelentősebb, de mire az antitestek már kiképződtekkjaZ antigen-antitest reakcióban már nem- szerepelhet (117). Ezért kísérleti „zsebtrémsjAantatiák'’mái a hámjától fosztott ~ cornea jóval kevésbé antiglm--természétűhek bizonyult (202). — A.köztiáTlománv átépülése a radioaktiv S3°(X technika tanúsága szerint valóban akkoríolyikkknikor az antitest titer a legmagasabb (223, 76, 74) ; így főleg a közti^Qjiiajíy- aiffigenici szerepelnek a ,,jó” transplantatiók antigen-antitest reakciójában (117), de ezek az egesz korong antigen-tartalmának csak kis részét jelentik. — A donbr-stfbma-sejtek leépülése es pótlása a recipiens felől csak 3 hónap 41
