Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
formájában jelenik meg ; ez ugyan a glucose-felhasználás legkevésbé energia-termelékeny módja, mégis ennek van legnagyobb része a cornea energiaháztartásában. Az energiatermelést leállíthatjuk lehűtéssel (134/a) vagy oxigénhiánnyal is — ez viszont klinikai szempontból érdekesebb -— ezáltal is a cornea vizet fesz vei, és e vízdúsabb köztiállományban a rostok által képezett optikai rács (211) már nem tudja a cornea átlátszóságát biztosítani. E duzzadás reversibilis : a hűtés, oxygen-hiány megszüntetésekor a cornea annyi vizet ad le 1 óra alatt, mint amennyi egész testsúlyra átszámítva óránkénti 2 Uter vizelet-termelésnek felelne meg (135). E folyadékáram „sodrát” fluoreszceinnel és hámlekaparással láthatóvá is lehet tenni : fluorescein behatolásának a hám felől ellene dolgozik, kihatolósának a csarnok felé kedvez a vízpumpa, és így hámlekaparás kis darabon előbbit elősegíti, endothel-lekaparás utóbbit késlelteti (22). A vízpumpa leállása miatti cornea elborulás jelenségével állunk szemben, mikor kontakt-kagyló mögött a Sattler-ié\e borússág kifejlődik, ezt a kagyló mögötti oxygen-buborékkal lehet késleltetni (144), vagy mikor a transplantatióra szánt cornea a jégszekrényben paraffin alatt — reversibilisen elborul (157). Minden energiát termelő sejt azonban nemcsak vizet mozgat koncentrációs gradienssel szemben, hanem ionokat is ; K + -t a sejt felé, és Na + -t ki. Kiderült, hogy a cornea is fiziológiás hőmérsékleten és 02 tensio mellett unidirekcionálisan Na+-t mozgat : a hám a stroma felé, az endothel a csarnokvíz felé, de a hám jelentékenyebb anyagcseréjével több Na+-t visz be a stromába, mint amennyit az endothel a stromából ki. Ez adja az átlátszóság feltételét képező hyperosmotikus állapot második összetevőjét és egyben a cornea oxygenellátástól és hőmérséklettől (218) függő -f- elektromos potenciájának forrását (78, 79, 258). E Na+-mozgás miatt az egészséges cornea hámja és endothelje savanyúbb mint a stroma. Hosszas agonia kapcsán e pH-különbségek kiegyenlítődnek, az ily corneák transplantatióra kevésbé alkalmasak (157). A Na+ mozgatásban jelentősebb szerepe van a hámnak, mint az endothelnek, és főleg a hám perifériás részének (78) ; a Na+-pumpa leállásakor főleg a hám átlátszósága csökken (260). — Kevesebbet tudunk a cornea még fontosabb K+ transport járói a hám felé : valószínűleg a dús idegellátás depolarizációjával kapcsolatos K+-leadás és bevitel dinamikus egyensúlyáról van szó ; előbbiben az acetylcholin-termelésnek, utóbbiban a glutaminsavnak van szerepe, mely a corneában nagy mennyiségben van szabadon (112). A normális согпеа-hám cholinacetylase enzymjével nagymennyiségű acetylcholint tud szintetizálni ; ehhez B4-vitamintartalmú cocarboxylase-ra, pantotensav-tartalmú CoA-ra és főleg oxydativ anyagcseréből származó ATP-re van szüksége (35). így érthető Boros és Takáts észlelése (29), hogy csak azok a transplantátumok maradnak tisztán, melyeknek acetylcholin-tartalma helyreáll, és érthető az acetylcholin-therapia hatása keratitis neuroparalytica eseteiben. — Oxidativ energiatermelése árán a corneahám ezenkívül sokféle anyagcserefolyamatra képes, így oleátból mono- és digliceridet képez (53, 147). — Az ion- és vízpumpa zavartalan működésének és így a cornea átlátszóságának harmadik feltétele, hogy a 1 cornea köztiállománya Na+-kötésre képes normális savanyú mucopolysaccharidákat tartalmazzon. A cornea metachromasiás festést adó savanyú szulfátos mucopolysaccharidái (8, 20, 284), a keratoszulfát, leggyorsabb elektroforetikus mozgékonyságú chondroitinszulfát A, és a leglassúbb mozgékonyságú chondroitin közül (327) a középen elhelyezkedő hyaluronidase-resistens keratoszulfát ebben a leglényegesebb ; S35 04 technikával (327) követhető, lassú ütemű (281) képződésüket skorbut, cortison/ gátolja (192). E negatív polyelektrolitek kation-cserélő gyanták módjára viselkednek, a szemléletesség kedvéért legyen szabad mondanunk, a cornea ,,Na+-spongyái”. E kötési helyekért a Na+-al más kationok versenghetnek (123), így a mészmarásnál a kalcium, vas-idegentest esetében a pár nap múlva ellágyulást is létrehozó Fe (332), de még toxikusabbak a periodikus rendszer III. oszlopának féméi, a Sc, Y, melyek irreversibilisen képesek megakadályozni a cornea duzzadóképességét. A La a kollagénhez kötődik, a Co, Mn más mechanizmus által, nem a duzzadóképesség csökkentésével toxikusak. E fémek eltávolítására a mucopolysaccharida-kötődéssel versengeni képes chelat-kötésbe vivő anyagokkal nyílt mód (123, 153). Ezek közül mészmarásnál az EDTA bizonyult a legjobbnak (67, 124), mi és hazánkban mások 0,4%-os oldatban használjuk, bár mások 4%-os alkalmazástól sem láttak kárt (153). A „Na+spongyä”-val akkor is baj lehet, ha a szembe kísérletesen juttatnak nem normális mucopolysaccharidákat, mint amilyen a hyaluronsav-szulfát (296, 297, 135), ami cornea-elborulást, megalocorneát, secundaer glaucomát okoz. Hasonló kóros mucopolysaccharidák helyettesíthetik a normálisakat az emberi pathologiában is, így az alacsony termettel, széles orral, kiálló pofacsontokkal, szellemi visszamaradottsággal is járó gargoyhsmus-nál, hol a csontokban, hypophysisben és a szemben neuramin-savtartalmú, lipoid-kötésben levő mucopolysaccharidák (269) helyettesítik a normálisokat, ami hasonlóképpen corneaborússággal, glaueomával (183) és a retina fotoreceptor rétegében megjelenő kóros mucopolysaccharidák miatt hemeralopiával 40
