Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-06-01 / 2. szám

legnagyobb mértékben a csarnokvízbe. A nagyobb molekulájú disaccharidák áthatolása kétségtelenül lassúbb. Az igen nagy molekulájú tri- és polysaccha­­ridák számára (pl. inulin) zárva van a gát. A nitrogén tartalmú anyagok bioló­giailag egymástól különböznek, azonban áthatolásuk mértéke a vérből a csarnokvízbe jelentősen gyengébb, annak ellenére, hogy kisebb molekulájúak, mint a monosaccharidák. Meglepő az aminosavak áthatolásának relatív lassú­sága, még lassúbb a penicillin ; mindez valószínűleg a relatíve magas molekula­­súlynak tulajdonítható. A lipoid-oldékony anyagok csoportjánál az első pilla-K 200 400 600 800 1000 I <50 mono­szahorido VÍZ etilalkohol nátrium glukóz urea fahérják nátrium klór bróm szulfociomd foszfát oscorbmsov xy/áz glukóz ga/ak/áz metilglukóz szahoráz roffinóz inulin urea kreohnm gl/c/n o/anin penicillin ^ tiourea iu/famidok sulfadiazin ^ sulfopgr/din su/fonitamid К 20 40 60 00 100 120 140 СЭ asz. % truz. po//sz. C5 jl cs aminárov % s l' i* i 1. ábra natban megragadó az a gyorsaság és könnyedség, amellyel áthatolnak a vér­­csarnokvíz gáton. Az ethylalkohol (a felső kis diagrammon) tartja az első helyet. Ezután jönnek a sulfamidok, némelyikük hatszor gyorsabban hatol át a gáton, mint a saccharose. Azonban a leginkább az urea és thiourea visel­kedésére hívja fel a figyelmet Duke—Elder : azáltal, hogy a zsírban nem oldódó urea átalakul lipoid-oldékony thioureává, ötszörösére növekszik szembehato­lásának mértéke. 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom