Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
A vér-üvegtesti gát Duke—Elder-adatai értelmében — a kémiai csoportok szerint változó arányban — az egész vonalon kevésbé átjárható a vér-csarnokvíz gátnál. A Na és Cl elektrolytek behatolási mértéke az üvegtestbe 19% és 15%, vagyis ugyanolyan, mint a csarnokvízbe jutási foka. A monosaccharidáké 28—45% ; a nitrogén tartalmú anyagoknál nagy a különbség az urea (50%) és aminosavak (6—8%) között, a lipoid-oldékony sulfamidoké 24—39%. A vér-üvegtesti gát mindazonáltal éppen olyan szelektív, mint a vér-csarnok - víz gát. Az aminosavakat Blaha, Wewalka és Zwiauer nyúlkísérlétéi után Wunderly és Cagianut emberi csarnokvízben vizsgálta szűrőpapír chromatographiával és kimutatta, hogy normálisan jelentősen kevesebb aminosav van a csarnokvízben, mint a vérben. Keup és Steiger 90 csarnokcsapolással nyert normális emberi csarnokvízből a szerűm 14 szabad aminosavát tudta kimutatni. Caginaut szerint a szem elülső segmentjének gyulladásos elváltozásaiban az aminosavtükör megnő a csarnokvízben. A jermentek (cholinesterase, hyaluronidase, histaminase, alkalikus phosphatase stb.) mellett különösen tejsav, hyaluronsav és ascorbinsav található nagy mennyiségben a csarnokvízben. B) A csarnokvíz fizikai tulajdonságai: osmotikus nyomás, hydrogén-ion koncentráció, oxygén és széndioxyd tartalom, fajsúly, törésmutató stb. jól ismertek Adler, Verrey és mások munkáiból. 2. A kóros csarnokvíz Ha valamilyen műtét vagy sérülés folytán kiürül a szem elülső csarnoka, az újraképződött folyadék mennyiségileg és minőségileg különbözik a normális csarnokvíz kémiai és fizikai tulajdonságaitól. A vér-csarnokvíz gát permeábilitás fokozódása következtében ez a csarnokvíz jobban hasonlít a vérplasmához, mint a normális csarnokvíz. Ezt a folyadékot Duke—Elder plasmoidcsarnokvíznek nevezte el. A) Fehérjetartalom. A különböző nagyságú fehérjemolekulák nem tudnak áthatolni az ép vér-csarnokvíz gáton, ezért a normális emberi csarnokvíz fehérjetartalma a vérsavóéhoz (7%) viszonyítva igen alacsony : 0,17— 0,34°/00. A plasmoid-csarnokvízben Amsler, Verrey és Huber szerint 60%o-ig növekedhet az összfehérje töménysége, vagyis annyi lehet, mint a normális vérsavóban. Steiger, Bohringer és Wunderly 15 egészséges szem vizsgálata során azt találta, hogy a 2-ik csarnokvíz fehérjeszaporulata 3—35-szöröse volt a normális csarnokvíz fehérjeszaporulatának. A csapolás után 30 és 45 perccel volt a legmagasabb a fehérjeszaporulat. 48 óra múlva minden esetben normalizálódott a fehérjetartalom, függetlenül az egyének korától. Még érdekesebbek a 2-ik csarnokvíz fehérjeszaporulatának különböző elektroforétikus frakciói. Az albumin és globulin relatív aránya nem változik, mialatt a béta-globulin csökken (kb. 6%) és a gamma-globulin megnő (kb. 7%). Ennek a gamma-globulin szaporulatnak felfedezése embernél alátámasztja azt a már igen régi elképzelést, hogy az újraképződő csarnokvíz gazdagabb antitestekben — amely főként a gamma-globulinokhoz kötött — mint az első csarnokvíz. A 2-ik csarnokvíz fehérjeszaporulata attól is függ, hogy az elülső csarnok egészben vagy csak részben ürül-e ki. A teljes csarnokvíz levételt kíséri a 35-szörös fehérjeszaporulat, mialatt a részlegest nem haladja meg a kiindulási érték 3,7-szerese. B) Gyógyszerek. „Gyógyszerek bevezetése az elülső csarnokba kevéssé biztató eredményeket adott” — írta Margerin R. 1939-ben a Traité d’Ophtal-109
