Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)

1960-09-01 / 3. szám

az első életévtől kezdve (Radnót). Reese véleménye szerint a szemtekében valódi nyirokszövet nincs, viszont a reticuloendothelialis rendszer histiocytái és monocytái megtalálhatók, tehát reticulumsejtes lymphosarcomák a bulbusból is kiindulhatnak. Heath az ellenkező véleményen van, szerinte a szemtekében is van nyirokszövet.

Primaer lymphoid szöveti tumorok tehát az említett helyeken keletkezhetnek. Lehetséges az is, hogy a szem elváltozása csupán generalizált nyirokszöveti megbetegedés rész jelenségeként lép fel. Nemcsak a primaer lymphoidszöveti daganat, hanem az általános nyirokszervi megbetegedés szemészeti manifestatio ja is ritka. Rones 11 500 szemészeti biopsiás anyagban csak 19 „lymphomát” talált. Heath és Bürki is hangsúlyozza, hogy a szemészeti iro dalomban alig találunk a nyirokszövet megbetegedésével kapcsolatos közleményeket. Az összes szem- és orbitalis tumorok 1%-ánál is kevesebb az észlelt ,,lymphomák-’ száma. A nyirokszövet generalizált megbetegedésével kapcsolatos orbitalis manifestatiót Heath 4%-ra teszi. McGavic 17 esetében az elsődleges daganat az orbitában volt, 4 esetben általános megbetegedés részjelenségéről volt szó. Reese 62 esetéből 12 volt reticulusejtes lymphosarcoma. Közleményéből nem derül ki, hogy a 12-ből mennyi a primaer daganat. Benedict és Martens 19 primaer orbitalis lymphosarcomát közöltek. Bürki saját esetén kívül 3 reticulumsejtes lymphosarcomát talált a szemészeti irodalomban. Kukán 1935-ben generalizált lymphosarcoma esetét közölte, ahol az uvea daganatos beszűrődése miatt glaukoma keletkezett, és a csarnokban daganatsejtekből álló üledéket talált.

Saját esetünk : F. S. 64 éves nőbeteg, akinek kb. 3 hónapja daganat nőtt a jobb szemén. Mintegy 10 éve időnkint szempanaszai vannak. Alsó szemhéja pillaszőreit többször epilálták. Sokszor volt szaruhártyagyulladása. Szívbetegsége (myodeg. cordis) miatt évek óta kezelik.

St. praesens : látóélesség j. o. 0,01 ü. n. j., b. o. 0,4 ü. n. j. A visus csökkenését a fennálló keratitis, valamint a régi szaruhártyahomályok okozzák. Mindkét alsó szemhéjszélen sok befelé hajló pillaszőr látható. Ä szaruhártya alsó felén j. o. több apró gennyes beszürődés figyelhető meg, ezek egy része kifekélyesedett. A fekélyek és beszürődések közötti területeket bőven erezett pannusszerű felrakodás borítja. Jobb oldalt 8 és 12 óra között a bulbaris kötőhártya alatt kb. 22 mm hosszú és 20 mm széles, félgömbszerű, sima felszínű tumor tapintható. A daganat alapja fölött nem mozgatható, és a kötőhártya sem tolható el felette. A daganatot fedő kötőhártya erei kitágultak. A tumor a limbust nem éri el. A felső szemhéjon keresztül az orbitába tapintva a daganat belső széle érezhető. Csarnok, iris, pupilla kóros elváltozást nem mutat. A szemfenék a szaruhártyaelváltozásoli miatt nem vizsgálható. B. o. hypertoniás angiosclerosis. Szemmozgások szabadok. Az orbitáról készült rtg. kép eltérést nem mutat.

Diagnostikus célból próbaexcisiót végzünk. A szövettani vizsgálat eredménye : reticulumsejtes lymphosarcoma. Esetleges generalisált folyamat kizárása céljából végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok negatívnak bizonyultak. A szövettani lelet alapján exenteratio orbitae-t végzünk. A daganat a kötőhártya felmetszése után a scleráról könnyen letolható, azzal sehol sem nőtt össze. A bőrsebet Kettesy szerint zárjuk.

A szövettani vizsgálat részletes eredménye a következő : 20 X 17 X 2 mm nagyságú, közepesen tömött, vékony, enyhén domború felszínű szövetdarab, amellyel kevés zsír- és kötőszövet is összefügg. A metszéslap halvány, szürkésfehér, egynemű. Mikroskopos kép : a szövetdarab nagyrészét daganatszövet alkotja, amely a rostos kötőszövetes alapállományt infiltrálja. A daganatsejtek általában reticulumsejt jellegűek, nagyok, polygonalisak, kerekek, vagy oválisak, plasmájuk halványan festődik. Több helyen a daganatsejtek nyúlványaikkal összefüggve, hálózatos szerkezetet mutatnak. A daganatsejtek magja nagy, kerek, világos, a magchromatin apró rögökbe osztott, helyenkint porszerű. A nucleolusok igen kifejezettek, világos eosinophil festődésűek. Némelyik daganatsejt magjában két nucleolus is található. Számos hyperchrom és oszló sejt figyelhető meg. E daganatsejttypus mellett nagyszámban találhatunk — az előbbiekkel keveredve — jóval kisebb, nagyjából kerek, vagy enyhén polygonalis, sötéten festődő magvú, kis plasmaszegéllyel rendelkező lymphocytaszerű sejteket. Ezek néhol nyirokfollieulusszerű képződményeket alkotnak. A lmypliocytaszerű sejtek egyrésze alaki és nagyságbeli változatosságot mutat, más részük szabályos kerek,

171