Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-09-01 / 3. szám
teszik, hogy egyes helyeken photosensibilissé váljék. Ezek photocoagulálása a secundaria vagy a katarakta megkisebbedését és zsugorodását eredményezi. A megváltozott állapot lehetőséget adhat véres úton történő műtéti beavatkozásokra . Ha egyáltalán nincs pigmentatio, festést kell alkalmaznunk. Erre a célra saját vér a legalkalmasabb ; absorbtiós képessége nagy, bajt nem okoz. A három csoportot klinikailag és műtéttechnikailag egy-egy típusos példán mutatom be. C. K. nevű 23 éves betegünk elmondásából kiderült, hogy veleszületett hályog miatt még kisgyermek korában mindkét szemét megoperálták. A műtét nem adott kielégítő eredményt; meg kellett ismételni. Bal szemével a második beavatkozás után elég jól látott. Megtanult írni, olvasni. Később látóélessége fokozatosan romlott és több műtéten esett át. Végül is bal szemét el kellett távolítani. Ekkor került sor a már kétszer operált jobb szemének további műtétéire, de eredménytelenül. Az utóbbi beavatkozások kapcsán fellépő uveitist csak hosszú ideig tartó kezeléssel lehetett tünetmentessé tenni. Látóélessége 0,02 volt, amit üveg nem javított. Status : A bulbaris conjuctiván több helyen, fenn a limbusban és a cornea széli részein hegeket találunk. Csarnok egyenetlen mélységű. Az irisen 12h-nál levő koloboma szárai a seb hegéhez rögzültek, az iris felhúzódott. A pupilla és a koloboma területét vaskos, heges, az irissel összekapaszkodó, nagy részben barna pigmenttel fedett secundaria tölti ki (l/а ábra). A pupilla nem tágul. A koloboma felső részén derengő vörösviszfény, a szemfenék nem látható. 1958. IX. 8-án végeztük az első beavatkozást, amelynek célja az iris centrumban levő területének coagulatioja volt ; 1 : 2,37-es fényrekeszt használtunk, 2 másodpercig exponáltunk. A várt eredményt megkaptuk, a centrumban az iris és a secundaria egy rétege elpusztult. A művi pupilla területe kb. 10—12 mm2 nagyságú lett, a benne levő vaskos secundaria elülső felszíne duzzadtá és áttetszővé vált, az iris pigmentje szabálytalan rögök, fonalak alakjában mélyen beleégett (1/6 ábra). Nyolc nap múlva a beavatkozást kisebb dosissal megismételtük. A fénysugarakat a pigmentált secundaria középső részére irányítottuk, 1 : 5,6 fényrekeszt állítottunk és két másodpercig exponáltunk. Ezzel a heges secundaria mélyebb részei is károsodtak. Az eredmény fokozása érdekében kb. egy hetes intervallumokkal még négyszer insoláltunk, minden esetben a secundaria közepére összpontosítva a sugarakat. A műtéteket követő negyedik-ötödik napon a secundaria besugárzott területe jól láthatóan megkisebbedett, közvetlenül a beavatkozás után valamennyi esetben megduzzadt és elülső rétege nekrotizált. Negyedik-ötödik napra a duzzanat teljesen, a nekrotikus rész csaknem teljesen eltűnt. így alkalmunk nyílt a secundaria mindig mélyebb és mélyebb rétegeit elpusztítani. Az uveitis fellobbanásának megelőzésére hydroadreson-kenőcsöt és mydriaticumot adtunk. Az utolsó insolatio után pár nappal a centrális rész teljesen átlyukadt, 12 nap múlva a zsugorodott secundaria felső része előrebukott és a csarnok aljára esett, ezzel a koloboma területe teljesen, a művi pupilla területe egyharmad részben szabaddá vált (1/c ábra). Jól lehetett látni a szemfeneket. A látóélesség +10,0 D-vel 0,15 lett. Az elülső csarnok aljára esett secundaria semmi bajt nem okozott, kb. két hónap múlva eltűnt. Ez idő alatt a secundaria megmaradt alsó része is lényegesen kisebbé vált, és még kétszeri insolatióra teljesen felszívódott (1 jd ábra). 135
