Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
vérkeringéstől megfosztott szemen nagyobb lesz. Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos intervallumon belül nemcsak a felmelegedés értéke, de annak időbeli lefolyása, valamint a felmelegíthetőség határa más az enucleált és más a trepanált, tehát vérrel átáramolt szemen. Ügy látszik, hogy az eredmények alkalmasak lesznek arra is, hogy a szem keringésére vonatkozó adatokat nyerjünk. Sajnos, az időt eddig nem tudtuk párhuzamosan és olyan pontossággal mérni, hogy ebből már is számszerűen következtethetnénk. Biztosan megállapítható volt, hogy teljesen tágított pupillán át a közvetlen napfény a ehorioideát 55—60 C° közötti hőmérsékletre melegíti fel pár másodperc alatt. Ez azt bizonyítja, hogy már a közvetlen napsugárzás is elégséges coagulatio létrehozásához, aránylag rövid expositio alatt. A choriocapillaris réteg absorbtiója igen nagy, a fehérjék az érintett területen denaturálódnak és a capillarisok laesiója minden valószínűség szerint olyan nagyfokú, hogy bennük a keringés megbénul. Erre elsősorban abból következtethetünk, hogy a hőmérséklet csak egy bizonyos értékig emelkedett, azután csaknem állandó maradt és ez az érték az enucleált és a vérrel átáramolt szemek között lényegesebb eltérést nem mutatott. Tehát a további felmelegedés gátja nem a véráram által elszállított hő, hanem a környezet hővezetése, bár a felmelegedés gyorsasága az enucleált szemeken jóval nagyobb volt. Az eredmények azonban nem érvényesíthetők fenntartás nélkül az emberre. A nyúl retinájának és chorioideájának anatómiai struktúráját alapul véve, az embernél nagyobb absorbeáló képességet tételezhetünk fel, ha viszont a bejutó sugármennyiséget hasonlítjuk össze, a nyúlszem kétségtelenül előnyösebb helyzetben van. A méréseket alátámasztja a retinitis Solaris kórképe (amely tömegesebben jelentkezik napfogyatkozáskor) valamint Kettesy közölt esete. Állatkísérleteink célja ezért az volt, hogy megvizsgáljuk, vajon a közvetlen napfény is alkalmas-e intraocularis vértelen műtétek elvégzésére. Ha ugyanis a solaris coagulatiónak a fizikai és élettani lehetőségeit ismerjük, különösebb technikai berendezés nélkül megoldhatóvá válik a műtétek elvégzése. Vizsgálataink eredménye azt bizonyítja, hogy a lehetőségek erre megvannak. Azonban a napfény-coagulatio ennek ellenére sem veheti fel a versenyt Meyer—Schwickerath módszerével, amely hatalmas technikai berendezést igényel ugyan, de független a meteorológiai tényezőktől. Hátránya mindössze a berendezés költséges volta, A napfény coagulatiós eljárást azonban mindenki alkalmazhatja. Irodalom 1. Kettesy, A. : Heüung einer Netzhautablösung mit Maculaloch durch unmittelbare solare Koagulation. (Klin. Monatsbl. f. Augenhk. 130, 465, 1957.) — 2. Meyer— Schwickerath, O. : Licht-Koagulation. Eine Methode zur Behandlung und Verhütung der Netzhautablösung. (Graefes Archiv 156, 2—34, 1954—55). — 3. Meyer—Schwickerath, G. : Erfahrungen mit der Lichtkoagulation der Netzhaut und der Iris. (Documenta Ophthalmologica. 10, 91—131, 1956). Др. Даниэл Вереш марты и Кароль Венке: Физические и физиологические основы солнечной коагулации. Vörösmarthy, D. and BenkS, К. : The physical and biological bases of the solar coagulation. The authors examined whether direct sunlight is suitable to perform bloodless intraocular interventions. On the basis of local meteorological factors the authors tried to establish by calculations the intensity and the quantity of sunshine arriving on the earth surface. Warming up has been measured directly by means of a thermistor placed on the choroid of a rabbit’s eye. It has been found that direct sunshine is sufficient to rise the temperature of the chorioid to the degree necessary to the proteins’ coagulation, that is to produce irreversible changes in the eye. 4
