Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 2. szám

Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (Igazgató-. Farkas Károly az orvostudományok doktora) Szemészeti Osztályálnak (Főorvos: Lugossy Gyula, az orvostudományok kandidátusa) és az Országos Balneológiái Kutató Intézet (Igazgató: Schulhof Ödön, az orvostudományok kandidátusa) Kutató Laboratóriumának (Főorvos: Richter András) közleménye A csarnokvíz antistreptolysin meghatározás klinikai jelentősége LAFFERS ZOLTÁN, BOZSÓKY SÁNDOR Az uveitisek kóroktanának tisztázása a szemészet fontos feladata. Egy­részt azért, mert hatásos terápiát elsősorban akkor tudunk alkalmazni, ha ismerjük a betegség okát. Másrészt, mivel a legtöbb uveitis endogén ter­mészetű, az aetiológia tisztázása az alapbetegség gyógyítása szempontjából is jelentős. Jóllehet a gyulladás a beteg szemben jobban megfigyelhető, mint más szervekben, az endogén uveitisek pathogenesisére vonatkozó ismereteink mégis igen elmaradottak. Ennek az a magyarázata, hogy a szemben ugyanaz a kórokozó különféle elváltozásokat okozhat és megfordítva : ugyanazt a pathológiai folyamatot többféle kórokozó is létrehozhatja. A létrejött kóros elváltozás ugyanis nem annyira a kórokozótól függ, hanem a szövettől, ahol a gyulladás lezajlik. (Szövet-specifikus gyulladás.) Érthető tehát, hogy bár jól látjuk a szem gyulladásos elváltozását, mégsem tudunk kóroktani szem­pontból biztos diagnózist felállítani. Az uveitisek kóroktanában gyakran szerepel a tuberculosis. Régebben a szem giimőkórját csupán a klinikai képből és az anamnesisből állapították meg, ma a serológia előhaladása révén a szemtuberculosis élőben történő diagnosztizálása sokkal biztosabb és könnyebb. (Middlebrook—Dubos-féle hemagglutináeió, tbc.—Kolmer reakció a csarnokvízből.) Még finomabb diagnosztikus módszer az Amsler—Huber-féle és Lugossy által továbbfejlesz­tett fluorescein permeabilitási próba. Ez az eljárás, mint ismeretes, lényeges előrehaladást jelentett a különböző uveitisek pathogenesisének tisztázása terén. A tuberculosis mellett uveitist okozhat még, pl. a gonorrhoea, lepto­spirosis, brucellosis, toxoplasmosis, lues, kevert infectio bronchiektasia kap­csán stb. Ismeretes a lencsekéreg okozta phakogen iritis is. Vannak végül olyan kórképek (Boeck sarcoidosis, Harada-féle betegség, Fuchs-féle hete­rochromias iritis, Vogt—Koyanagi-ié\e betegség, Behcet-féle hypopyon­­iritis), melyek klinikáikig jól differenciálhatok, azonban okuk nem tisztázott. A jelenleg ismeretes diagnosztikai eljárások birtokában is mindössze kb. egyharmadra tehető a tisztázott eredetű uveitisek aránya, az esetek több­ségében tisztázatlan az aetiológia. Az ismeretlen pathogenesisű uveitisek ese­tében különböző szerzők 50—90%-ban focust találtak. Nagy kérdés azonban, hogy a focusnak szerepe van-e az uveit’S létrehozásában. Ha a focus gyógyí­tásával vagy eltávolításával a szem gyors gyógyulása következik be és a recidiva elmarad, a kérdésre igennel lehet válaszolni. Sajnos, ez csupán az esetek kis töredékénél van így. 4 Szemészet 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom