Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
F) Mérgezések. Először azokkal a mérgező anyagokkal foglalkozunk, amelyek a látóideget a chiasma előtt támadják meg és a papillomakuláris köteg bántalmát okozzák, aminek centrális, vagy centrocekális skotoma a következménye. A csoport típusos képviselője a dohány. Klasszikus tünetei a kétoldali centrális vagy centrocekális kiesés, ami fokozatosan előbb a vörösre és zöldre jelentkezik. Érdekes módon nem maguk a foveoláris rostok betegednek meg először, hanem rendszerint kezdődő esetben két apró szkotoma van a horizontális meridiánon, egyik a fixáló ponthoz, másik a vakfolthoz közel. Tulajdonkép az angioszkotoma megnagyobbodása ez. Ezért van a szkotomák közt rés. A szkotoma pozitívvá tehető, ha eltakarva a szemet néhány másodpercig, hirtelen fehér lapra nézetünk, akkor a fixálópont mellett sötét folt jelenik meg temporál felé (Weeckers jel). Az ún. nazális betűjel is jól használható ; ha a beteggel két betű közül az egyiket fixáltatjuk, csak a nazal felőlit látja. Ha a szkotoma nagyobbodik, akkor rendszerint először a felső-külső kvadránsban kezdődik, majd az alsó-külsőben terjed, hemianop jellegű lehet, ezért lassan növő hipofízis daganatot utánozhat. A látásélesség 5/50-nél rendszerint nem rosszabb. —• Etilalkohol szerepe — bár rendszerint a két élvezeti szer együtt szokott előfordulni—nem okvetlen lényeges, mert nem italos embereken is előfordul. Bár kétségtelen, hogy általában az erős dohányosok és alkohol fogyasztók általános egészségi állapota is rosszabb. Ma sem tudjuk biztosan, hogy a dohány melyik része a felelős, valószínűleg a pyridin és annak származékai. A patológia sem tisztázott, lényegében az idegrostok degenerációja következik be, melyhez a glia kisfokú proliferációja csatlakozik, ami inkább helyettesítő mint gyulladásos jellegű. Erelváltozások nem mindig mutathatók ki. Többen úgy magyarázzák, hogy az érelváltozások az elsődlegesek. De nehezen magyarázható, hogy az etilalkohol is hasonló elváltozásokat okoz, noha értágító, míg a dohány alkatrészei érszűkítők. A primer gyulladásos elméletnek sincs alapja, mert gyulladásos jelek szövettanilag nem találhatók. Ha a nikotint primer idegméregnek tekintjük, akkor mi a magyarázata annak, hogy hosszú ideig nem okoz bajt, hanem hirtelen lép fel. Megfigyelték, hogy ha a beteg a dohányzást nem is hagyta abba, nagy adag В vitamin és roboráló kezelés mellett az ambliopia javult. Diabetikusok hajlamosabbak a dohány-ambliopára, aminek szintén táplálkozási eredete lehet. A legbiztosabb kezelés a dohányzás megszüntetése és а В komplex adása. Ajánlottak carotis-sympathectomiát, ami korai esetekben állítólag javít. Értágítók adása nem lényeges, fontosabb a roboráló étrend (21, 147, 148, 149, 150, 152). Elterjedtsége még ma is igen széles, nagy statisztikák szerint az európai klinikák összes betegei közt %—1 %-ban fordul elő. Etilalkohol. A tünetek, a patológia általában ugyanaz mint a dohány esetében, a kezelés is. A prognózis általában rosszabb. — Megvizsgáltak 100 súlyos alkoholistát, akik elvonó kúrára jelentkeztek, egyetlen esetben sem volt toxikus ambliopia (153). A szerzők szerint az alkohol csak másodlagosan szerepel a kóroktanban. Akut alkohol amaurozis azért előfordul átmeneti teljes vaksággal (154). Egyébként a krónikus neuritis retrobulbaris főleg a dohány—alkohol együttes mérgező hatása alapján jön létre. Az alkohol ambliopiát is úgy tekintik, mint táplákozási zavar következményét. Metilalkohol. A gyomor, tüdő és a bőrőn át juthat a szervezetbe. Utóbbi ritka, de előfordul pl. lemosás folytán. Fejfájás, szédülés, hányás, fájdalom a hasban, delirium, görcsök, végül halál a súlyos esetek lefolyása. A vakság az eszmélet visszanyerésekor észlelhető ; maximálisan tág pupilla állítólag rossz prognózist jelent. Szemfenéken igen gyakori a papillitisz kifejezett 170
