Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
Általában az ilyen neur. optici enyhe lefolyású, kevés kivétellel. Nincs eldöntve, hogy maga a kórokozó-e a felelős, vagy ún. monoszimptomás enkefalomielitisz mint szövődmény a betegség kiváltója. Táplálkozási tényezők és a szövetek érzékenységének változása csak fokozza a nehézséget a kórokot illetően. Majdnem valamennyi általános fertőzésben leírtak már neur. opticit, ezek közül a legfontosabbakat Henderson (64) után a következőkben ismertetjük : 1. Baktérium infekció : Skarlát — ritkán atrofia nervi opticit okozhat; pneumonia kapcsán előfordul a látóideg kisfokú duzzanata, neuritisz ritka. Erysipelas, diphteria, meningitis epidemica, tularemia, pertussis, pestis szövődményeként neur. optici vagy atrofia keletkezhet -— ritkán. Leggyakoribb a tífusz kapcsán előforduló néha igen súlyos kimenetelű atrofia. A brucellosis, sarcoidosis, leptospirosis ritkán jár látóidegbántalommal. A góc-fertőzéssel kapcsolatban leírt eseteket is fenntartással kell fogadnunk ; valószínűleg toxin hatásról van szó, de az összefüggés nagyon bizonytalan. Részletesebben kell tárgyalnunk a szifilisz okozta látóidegbántalmakat. Az elváltozások mindenféle formáját okozhatja a szifilisz, a legkülönbözőbb változatok lehetségesek és bizonyos tekintetben a szerzők felfogása ma sem egységes főleg az egyes bántalmak megjelenési idejét illetően. A ''perineuritis syphilitica-t jellemzi, hogy az optikusz hüvelyek betegsége, maga az ideg alig vesz részt a bántalomban. A papilla duzzadt, kiemelkedő, de a látás nem, vagy alig romlik. Tulajdonképpen a szifiliszes meningitis részjelensége, a primer fertőzés után 3—9 hó múlva jelentkezik. Rendszerint kétoldali, de elég ritka bántalom. Vakfolt nagyobbodás kimutatható. Antilueszes kezelésre kitűnően reagál. Neuritis optici syphilitica papillitisz formában gyakrabban a luesz szekunder és tercier szakában jelentkezik, leggyakrabban mint neurorecidiva a meg nem felelő kezelés következtében. Máskor a szifiliszes uveitis mellett lép fel. Általában kétoldali mint az egyéb szifiliszes elváltozások. Kifejezett papilla duzzanat és gyors látásvesztés a jellemző. Egyes szerzők szerint gyermekeken világrahozott szifilisz esetén ritka, mások szerint gyakori. A fentieknál sokkal gyakoribb a neuroretinitis syphilitica jólismert képe, ami kezelés nélkül szűk erekkel, csontsejtszerű pigmentációval, csőlátással, gyűrűalakú látótér kieséssel végződik. Neuritis retrobulbaris syphilitica is lehetséges kórkép az eddig említett körülmények közt, amikor tehát a látóideg szifiliszes gyulladása lehetséges, sőt előfordulhat a chiasma környékén is. Mindezek jól reagálnak antilueszes kúrára, legfőkép pencillinre. (A kezelésről lásd 70.) Igen ritka elváltozások a neuritis papulosa, a chorioretinitis iuxtapapillaris syphilitica, a gumma n. optici, amelyekre ma már alig van példa, csak a teljesség kedvéért kell megemlíteni. A chorioret. iuxtapap. a sy. II. stádiumában jelentkezik, uveitis anteriorral együtt. Kezelésre igen jól gyógyul. A másik két elvátozás a sy. végső szakában kezelésre alig reagál. Atrophia nervi optici syphilitica 1903-ban még az összes szembetegségek 1%-át tette ki. Ma már ritkábban kerül észlelésére. Az utóbbi évek jelentős eredménye a patológiai tisztázása, ami Bruetsch (67) érdeme, aki eredményeit a párisi neurológus kongresszuson ismertette 1949-ben. 80 beteg bonctani leletéről számolt be, akik életükben neurolueszben szenvedtek. 11-nek volt kétoldali, 2-nek féloldali teljes atrófiája. Kimutatta, hogy ezekben az esetek-C) Általános infekció okozta látóideg betegségek 164
