Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 3. szám

a 13 vírusos alapbaj közül 7, tehát 53,8% trachoma volt. Ez az összes alap­bajnak is 35,4%-a. Erre talán némi magyarázatot találunk, ha a más okból beteg conjunctivákról nyert gombaleletek számát áttekintjük. Ebből csak egészen röviden a következőt emelem ki : 111 traehomás kötőhártya közül 61-nél, tehát az esetek több mint felénél 54%-ban volt pozitív a gombalelet. Hogy a conjunctivitisek között aránylag a trachománál tenyészett a legtöbb gomba s olyan nagy számmal észleltük az oculo, illetve a conjunctivamycosist is, arra vallana (mutatna), hogy a traehomás conjunctiva jó talaj a gombák részére. S már tudjuk azt, hogy ezek bármikor kórokozókká válhatnak. Külö­nösen akkor, ha egy másik baj (pl. vírusos) meggyengítve az ellenállóképes­séget, egyengeti az útját. A másik 3 vírusos alapbetegséggel elsősorban mind­járt a 2 záradékhuruttal (31,5%) azután a 3 keratitis dentriticával és az erosio corneae recidivanssal kapcsolatban is igen feltűnő számmal fordult elő a gom­balelet az ép kötőhártyazsákokban. Tehát ezek conjunctivája is hasonlóan viselkedik a gombákkal szemben, mint a trachomáé. A 20 másodlagos oculomycosisból 1 blepharomycosis, 2 conjunctiva­­mycosis, többi 17, tehát az erősen túlnyomó többség corneamycosis volt. A corneamycosisokkal kapcsolatban éppen az uralkodó számukra való tekin­tettel fel kell hívni a figyelmet az egyéb okból beteg felszintes, — és felszintes és egyúttal mély keratitisekről tenyésztett gombák szintén igen magas szá­mára. Az ilyenekből nyert tenyészet 49,3%-ot tett ki. Ha most ezzel össze­vetjük azt, hogy milyen nagy az ellentét az ép corneáról nyert 12%-os positiv gombalelet s a más okból beteg cornea majdnem 50%-os pozitív lelete között, azt a következtetést kell levonnunk, hogy a beteg cornea úgy látszik igen jó talajjá válik a gombák számára. Ez talán a magyarázata annak is, hogy az oculomycosisok között olyan mindent elnyomó számmal szerepelnek a kerato­­myeosisok. S hogy a másodlagos oculomycosist sok ideig csak a corneán volt alkalmam észlelni. A tabella első 14 társult bajáról, melyeket még 1952 előtt észleltem s a hazai és külföldi lapokban más vonatkozású myeologiai munkám keretében meg is emlékeztem róluk, — részletekbe menő fejtegetésekbe nem bocsát­kozom. Az újonnan észlelt 6 eset részletes ismertetése után a mindkét részben levonható tanulságokra közös összefoglalásban fogok kitérni. E 6 eset érdekességét emeli az a körülmény, hogy az első 14 esettel szem­ben, ahol mindenik keratomycosis volt, itt csak háromban volt keratomycosis a másodlagos baj. A másik 3 közül 2 conjunctiva (trachoma) megbetegedéssel, 1 pedig blepharitissel társult. A 15. és 16. alatti két traehomás conjunctiva mycosisnál a traehomás elvál­tozások között és mellett azoktól színben és összeállásban elütő csomócskák jelentkeztek. Ezek egyikében az aspergillus niger, másikban az acremonium Corda majdnem színtiszta tenyészete volt látható. A 17 alatti staphylococcusos ulcus serpenssel kapcsolatban kiemelhetem, hogy ez éppúgy, mint az előbbi 14-es csoportban szereplő streptococcusos ulcus serpens az aspergillus flavus által létrehozott keratomycosissal kompli­­kálódott (társult). S nem csak a gombás kép volt az ott látotthoz teljesen hasonló, hanem annak az ulcus serpensen való átnövése és a gátló erő kifej­tése is az ulcus serpenset létrehozó staphylococcussal szemben. Tehát az asper­gillus Палив itt is kiváló antibiotikumnak bizonyult. A coccusok gyorsan el­tűntek s a baj gyorsan gyógyult. Hasonló tapasztalata van az aspergillus flavus antibiotikus tulajdonságáról más szerzőknek is. A 18. alatti vírusos bajnak az erosio corneae recidivansnak a mucor cor­neae által létrehozott keratomycosissal való találkozására a behámosodás meggyorsult és utána több recidiva nem is volt. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom