Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 3. szám

»emlőnek látszik itt a cyclodialysis utáni gyulladásos folyamatokra vagy az Elliot-féle trepanatio utáni késői fertőzésekre és hályogképződésekre gondolnunk.

A módosított iridencleisis eddig minden esetben szövődmény nélkül volt végezhető. Éppen a módosítás teszi egyszerűbbé és hatásosabban kivitelezhetővé ezt az iridencleisist a korábbi műtéti eljárásokkal szemben. A szokásosnál nagyobb ínhártyaseb készítése megkönnyíti a szívárványhártya széles becsíptetését. A szivárvány felének a becsíptetést megelőző gyökígérő átvágása a szabályos, hegesedéstől mentes colobomaszár biztosítása mellett az iridectómia hatásfokával növeli az iridencleisisét.A szivárvány másik felének a széles becsíptetés utáni kifektetése az inhártyára a gyökig átvágott szárral együtt — a festékes hámfelszínnel a kötőhártya felé — olyan kitűnő filtrációt biztosít a csarnokzúgból közvetlenül a subconjunctivális térbe, hogy az esetek zömében miotikumok nélkül is tartósan alacsony : 10—18 Hgmm marad a szemfeszülés. A gonioscopos vizsgálat tanúsága szerint az ínhártyaseb számára legideálisabb helynek a Schlemm-csatornával közvetlenül szomszédos terület bizonyul. Az itt végzett műtét után jutnak érvényre az elülső uveában a komplex neurovasculáris változások, amelyeket az általam javasolt részleges szivárványátmetszés csak még hatásosabbá tesz.

összefoglalás

12 férfi és 18 nő, tehát 30 beteg 40 szemén módosított iridencleisissel sikerült tartósan normalizálni a szemfeszülést. A módosítás az iridencleisis és iridectómia hatásfokát összegezi. Lényege: Nagy kötőhártyalebeny felfejtése után 1,5—2 mm-el a szaruszél felett Landolt-lándzsával 8—10 mm-es ínhártyaseb készítése ; igen sekély csarnok esetében Gayet-íéle rámetszéssel. A kétcsapásos iridectómiához hasonlóan a szivárvány kihúzása és megfeszítése után egyik felének gyökigérő átvágása, majd festékes hámfelszínével a kötőhártya felé az Ínhártyaseb másik végébe csíptetése és kifektetése az ínhártyára. A kötőhártyaseb gondos egyesítése csomós vagy megakasztott tovafutó varratokkal. Az esetek 90%-ában évek óta változatlan a látás és látótér, 75%-ban miotikumok nélkül. A módosított iridencleisis eredményessége és szövődményektől való mentessége miatt a glaukóma minden fajtája esetében végezhető.

Irodalom

Allen, Th. D. : Amer. Journ. Ophth. 1944. 27, 964. —- Agarwal, L. P. : Ophthalmologica 1958. 135, 51. — Bader : cit. Weekers L. nyomán. — van Beuningen, E. G. A. : Sonderabdruck aus dem Bericht über die 58. Zusammenkunft der Deutschen Ophthalmologischen Gesellschaft in Heidelberg 1953. — Bonhomme: cit. Weekers

L. és Weekers R. nyomán. — Brausewetter—Köppner, G. : Klin. Mbl. Augenheilk. 1942. 108, 303. —Caselli, F. : Giorn. ital. Ophthalm. 1955. 7, 440 ; ref. Zbl. Ophthalm. 1955. 64, 29. —Cristini, G. e Pentini, G. : Rass. ital. Ottalm. 1954. 23, 272 ; ref. Zbl. Ophthalm. 1955. 64, 320. — Critchet: cit. Weekers L. nyomán. — Dellaporta, A. : Acta Ophthalm. 1948. 26, 413. ; Ophthalmologica 1948. 116, 322. ; Wien. klin. Wschr. 1949. 512. — Dieter : Dtsch. Ophth. Ges., Heidelberg 53. — Fanchamps : cit. Weekers L. és Weekers R. nyomán. — Fanta, H. : Graefes Arch. 1948. 148, 643. — Farnarier,

G. et Sobrepere, G. : Bull. Soc. Ophtalm. France 1952. 747. ; ref. Zbl. Ophthalm. 1953. 60, 271. — Francois, J. : Bull. Soc. beige Opht. 1948, novembre. — Gasteiger,

H. , und Wagener, A. : 3. Tagung der Augenärztl. Ges. des Landes Mecklenburg am 19. Sept. 1953. ; ref. Klin. Mbl. Augenheilk. 1954. 125, 365. — Gayet: cit. Weekers L. nyomán. — Gildemyn, H. : Bull. Soc. beige Opht. 1954. 107, 268. ; ref. Zbl. Ophthalm. 1955, 64, 321.—- Gjessing : cit. Weekers L. nyomán. —- Günther, Gund van Beuningen, E. G. A. : Graefes Arch. 1954. 155, 1. — Harold : cit. Weekers L. nyomán.

— Heintz, A. : Bull. Soc. beige Opht. 1948. 88, 275. —Herbert: cit. Weekers L. nyomán.

— Hill, H. F. : Amer. Journ. Ophth. 1955. 54, 677. — Hoffmann—Egg, L. : Ophthalmologica 1952. 123, 207. — Holst, J. C. : Acta Ophthalm. 1934. 12, 348. ; 1947.

126