Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 1. szám
endothel rendszer sejt alakjai igen sokféle változatban találhatók. A cytológiai vizsgálatok két fő eredménye : a) A cytopatliológia bebizonyította, hogy a legtöbb kórformánál a helyi szöveti reakció dominál a vérével szemben, b) A eytopathológia útmutatást adhat a szemgyulladás fertőzéses eredetére. Igen sok tanulságos kórtörténet ismertetése kíséri a fejtegetéseket. A szerző munkája második rövidebb részében leírja a szem reakcióját az elülső csarnok csapolására és különösen az átmeneti tensió ingadozásokra hívja fel a figyelmet. Ezután részletesen kifejti az egyes kórképekkel kapcsolatban, hogy mit várhatunk a diagnosztikus csarnokvízcsapolástól. Érdekes esetek ismertetésével bizonyítja az eljárás értékét a klinikai gyakorlatban, különösen az uveitisek gyógykezelésében. A kitűnő nyomdatechnikával előállított, gazdagon illusztrált, igen tartalmas könyvet nagy haszonnal forgathatják mindazok, akik el akarják sajátítani ezt a hazánkban még kevéssé imert és gyakorolt diagnosztikus módszert, hogy minél kevesebb legyen az ún. „ismeretlen“ eredetű uveitis. Lugossy Gyula Levelek a Szerkesztőséghez Hozzászólás Miklós Andor és Marsovszky László: „A hályogseb biztosításának magyar módja“ című közleményéhez. A Szemészet múlt évi 3. számában a 99. és 100. oldalon a Szerzők a hályogseb biztosításának olyan módosítását írják le „2 évi kísérletezés után“, amely az „Imre elv“ és Papolczy elv“ kombinálásán alapszik. Ezt írják: „Imre és Papolczy“ műtéti megoldásának alapgondolatát megtartva, illetve előnyeit logikusain kihasználva, a seb biztosításának egy új módját ajánljuk“. Ez a írnád azonban nem új, mert 1951-ben, ugyancsak a Szemészet-ben a 93—94. oldalon már leírtam „A hályogseb biztosításának kisebb módosítása“ cím alatt. Én akkor úgy fogalmaztam: „Látva mindkét varrat előnyét és hátrányát, kézenfekvő volt a két eljárás (Imre-, illetőleg Papolczy-Ше) kombinálása olyan módon, hogy mindkettőből megtartattam az előnyöst és elhagytam a hátrányost“ sitib. A Szerzők az Imre—Papolczy-Ше sebbiztosítás általam javasolt módosítását három varrattal végzik. A többvarratos sebbiztosítás közismerten nem új gondolat és az a körülmény, hogy a sebbiztosításnak ennél a módjánál alkalmaznak három varratot, még nem teszi jogosulttá a következő szövegezést: „Az ismertetett eljárást az esetleges prioritási vitáik elkerülése végett helyesnek láttuk magyar sebbiztosításnak nevezni, ment kidolgozását magyar szerzők, Imre, Papolczy és mi végeztük“. Ez még akkor sem jogosult és nem adequat az újítással, ha az én rövid közleményemet mellőzzük, mint ahogyan azt a Szerzők teszik: meg sem említik. A Szerzők túl mostohán bánnak a Lindner-féle kettős gyöki-kimetszéssel. Közleményem óta a szegedi szemklinikán csaknem minden esetben ezt végezzük (egy varrattal) és az a tapasztalatunk, hogy általa az irisikicsúszás veszélye nemcsak „elméletileg csökken“, hanem gyakorlatilag megoldottnak tekinthető. A pupilla kisebb felhúzódása néha előfordul. A kozmetikai szempontból felhozott aggályokat nem tartjuk megalapozottaknak. Világszerte elismerik, hogy az ímrc-fóle íves plasztika számos műtéti feladat legjobb megoldása és ezért a magyarságra megtisztelő, amikor néhol magyar plasztikának nevezik. A Szerzők által javasolt három varratos sebbiztosítás azonban a sebkészítést szükségtelenül megnehezíti, jósága vitatható, elterjedése nem va'ószínű. Mindezek alapján a „magyar sebbiztosítás“ elnevezést elhamarkodottnak tartom. Kukán Ferenc Válasz Kukán Ferenc hozzászólásához, „A hályogseb biztosításának magyar módja“ című közleményére A Szemészet 1956. évi 3. számában megjelent: „A hályogseb biztosításának magyar módja“ című közleményünkhöz Kukán Ferenc hozzászólására válaszunk a következő : Elöljáróban szeretnénk leszögezni, hogy közleményünk megírásánál az volt célunk, hogy a hályogseb biztosításának kérdését a miagyar szemorvosok plénuma elé vigyük és ott termékeny vitát indítsunk el. Ezzel akartunk utat nyitni bizonyos -— szerintünk szükségesnek látszó — haladásnak, mely Nyugaton már régebben bekövetkezett a hályogseb-ibiztosítás, illetve kerek pupilla kérdésében. A közlemény megírása előtt ügy a Szemész-Szakcsoport 1955. évi nagygyűlésén, valamint a Tiszántúli 45
