Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 1. szám
Irodalom Dorff. К. М. : Aug., 1, 670, 1912; LXVII, 256, 1921. — Id. Iaaekutz : Gyógyszertan, 670, Budpaest, 1954. — Макага—Mihályi: 106, Budapest, 1943. — Mosonyi Albert : Orv. Gyak. Kérd. 80 évf. 121. — Nónay : Orvosi Hetilap, LXVIII, 450, 1924. — Strebet. К. M. : Aug., LXXXVI, 657, 1931. Ophthalmologies, CXX, 16, 1950. П. П и ф ф к о ; Пчелечное жало в роговице. Pál Piffkó: Bienenatachel in der Hornhaut. Bericht über einen Fall von Bienenstich, wo ein Hornhautabszess entstanden ist, da der Stachel interlamellär in die Hornhaut gedrungen war. Nach Entfernung des Stachels trat Heilung ein unter Bewahrung der vollen Sehschärfe. KÖNYVISMERTETÉS Fl. Verry: Clinique de l’humeur aqueuse pathologique. La ponction diagnostique de la chambre anterieure et son application aux problemes cliniques des uvéites. Neuchatel, Delachaux és Niestlé, 1954. 269 lap, 202 ábra, köztük 27 másszinű, irodalom és névmutató. Ara : 64 sveizi frank. Már régen felmerült a gondolata annak, hogy a csarnokvizet behatóan kellene tanulmányozni az egyes szembetegségek esetén. Brückner emberi szemeken végzett szép vizsgálatai után Gilbert és Plaut, majd Wolf próbálta a figyelmet erre a nagyjelentőségűnek látszó módszerre irányítani. Egészen 1941-ig azonban csak szórványosan végeztek szaruhártyacsapblást diagnosztikus célból. Amsler zürichi professzor és munkatársai : Verry és Huber érdeme, hogy ez az egyszerű eljárás használható diagnosztikus segédeszköznek bizonyult. Miután ismételten meggyőződtek arról, hogy a szarucsapolás az emberi szemre is teljesen ártalmatlan beavatkozásnak tekinthető, a legkülönbözőbb szembaj esetében rendszeresen megvizsgálták a csarnok vizet. 1941 óta sok ezer esetben végeztek szarucsapolást minden szövődmény nélkül és véleményük szerint beavatkozásuk klinikai jelentőségében nem marad a belgyógyászok és ideggyógyászok gerinccsapolása mögött. Főként Verry gyűjtötte a megfigyeléseket és 3000 szarucsapolással nyert csarnokvíz vizsgálati adatait dolgozta fel ebben a szép könyvben. A szerző a mű első részében leírja a csapolás technikáját, ismertetve a leszíváshoz használt Amsler-féle trocart, amelyet tuberkulin fecskendőre erősítve szúr be oldalról a jól rögzített szem elülső csarnokába. Az ambuláns betegen is végezhető eljárással nyert 0,2—0,3 cm3 csarnokvizet (3—4 csepp) a liquorhoz hasonlóan kémiai, immunológiai, bakteriológiai és cytológiai vizsgálatnak veti alá. A kémiai vizsgálat főként a fehérjetartalom meghatározására szorítkozik a gyors és egyszerű Pándy módszerrel ; az eredmény négy fokozatnak megfelelően olvasható le. A sejtszám és elemeinek megállapítása végett Verry különleges módszerével finom hajszálcsőben centrifugálja a csarnokvizet és az üledéket kenetben vizsgálja GieOTsa-festést alkalmazva. A fehérjetartalmat a sejtszámmal egybevetve megállapítja, hogy fennáll-e a „dissociation albuminocytologique“ vagy som. Megnövekedett fehérjemennyiség megfelelő sejtszám szaporulat nélkül különböző nem gyulladásos szembetegség eseteiben (glaukoma, látóhártyaleválás stb.) és a szemfenéki gyulladásokban található. A „dissociation albumino-eytologique“ fontos ismertető jele Verry szerint az elülső uvea betegségek gyógyulásának ; továbbá sokszorosan állandó jele a „gyógyult“ idült uveitisnek. Az immunológiai vizsgálatok közül főként a Besredka, Chédiak, Bordet—Wassermann reakciókat végezte el Verry a csarnokvízzel. A Besredka-reakció negatív volt minden esetben, még a kétségtelenül gümőkórosnak bizonyult szembajosok csarnokvízében is. (Az O. R. F. I. szemosztályán korábban a Middelbrook—Dubos, utóbbi időben a sokkal érzékenyebb Kolmer-rcnkviót használjuk a tbc., illetve a lues-gyanús szembetegek csarnokvízének vizsgálatára.) A csarnokvíz bakteriológiai vizsgálata Verry szerint csupán 2%-ban járt pozitív eredménnyel, főként az uveitisek esetében. Egyszer КосЛ-pálcikákat is sikerült kitenyésztenie. A könyv legrészletesebben a csarnokvíz cytológiáját tárgyalja és igen sok szemléltető ábrán közli a különböző sejtféleségcket. Megjegyzi a szerző, hogy a csarnokvíz sejtképét sokkal nehezebb értékelni, mint a vérképet, mivel sejtalakokban jóval gazdagabb. A csamokvízben a vérelemek, a környező szövetek sejtelemei és a reticulo-44
