Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 1. szám
melésben ingadozás volt észlelhető : alacsonyabb, majd magasabb, a két oldalon azonos, néhányszor az ellenkező oldalon alacsonyabb eredményeket kaptunk. A 10—12. napon elérték a kiindulási értékeket. A contralateralis hatásokat illetőleg még egy megfigyelésről lehet beszámolni. Nőgyógyászati műtét közben észleltük, hogy egyik oldali ovarium eltávolításakor a másik oldali pupilla kitágult. Ezt a jelenséget tengerimalacok testisének exstirpatiójakor is láttuk. Az anisokoria néhány óráig tartott. 35 esztendeje, hogy Imre József felhívta a figyelmet a belső secretiós mirigyek és a szem elváltozásai, főleg a szemnyomás közötti összefüggésekre. Radnót széleskörű vizsgálatsorozatokkal igazolta a gonadok. mellékvesék, pajzsmirigy, hypophysis szerepét szemnyomásváltozásokkal kapcsolatban. Radnót kutatásai derítettek fényt a páros szervek contralateralis hatásaira. A herék, illetve ovariumok könnytermelésre gyakorolt hatásai analógiába hozhatók a szemfeszülésre vonatkozó összefüggésekkel. A primaer kapcsolat kétségkívül mindkét esetben idegpályák útján jön létre. A pályák útja ezidőszerint pontosan nem ismeretes. Sem a sympathicus, sem a parasympathicus szerepe nem biztos, bár utóbbi valószínűbbnek látszik. Hotz és Mutch szerint sympathectomia nem csökkenti a könnytermelést és Horner syndromában sem csökken a könnyelválasztás. Parasympathicus hatás ellen szól, hogy Doryl injectio után — Appelmann vizsgálatai szerint — bár a homlokon verejtékezés indul meg, a könny termelés nem változik. A cornea és conjunctiva elváltozásainak létrejöttében feltehetően neuralis tónuscsökkenés játszik közre. Ennek eredménye egyrészt a könnytermelés megfogyása, másrészt a szaruhártya érzékenységének csökkenése. Ez magyarázná azt is, hogy vizsgáltjaink egy részénél különösen a kezdeti Schirmer értékek között volt feltűnő különbség. Feltehető, hogy az egyik oldal relatív hypaesthesiája miatt az inger (Schirmer papír behelyezése) okozta könnytermelésfokozódás késik. Támogatja ezt az az általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a cornea és conjunctiva folyamata túlnyomórészt a szemrés területén a legsúlyosabb, ahol irritativ tényezőknek van kitéve. Vizsgálataink és állatkísérleteink a keratoconjunctivitis sicca aetiologiájában és pathogenesisében új összefüggésekre hívják fel a figyelmet. A könnytermelésre vonatozó contralateralis hatás a neurohormonalis kapcsolatok újabb bizonyítéka. Összefoglalás A könnytermelés megváltozása, valamint a keratoconjunctivitis sicca kifejlődése és a gonadok működése között összefüggés van. Mivel ez az összefüggés az esetek jelentős részében contralateralis és mert a könnytermelés csökkenése a gonadok laesiója után gyorsan kifejlődik, útja primaeren csak neuralis lehet. Az összefüggés állatkísérletben is igazolható, A Schirmer I csökkent értéke alapján egymagában nem állítható fel a keratoconjunctivitis sicca diagnosisa. Több adat szól amellett, hogy a k. c. s. létrejöttében neuralis tonuscsökkenés is szerepel. Irodalom J. W. Henderson : Am. J. Ophth. 1950, 33 ; 197—223. —Imre : Arch. f. Augenh. 1921 88. 155—167. — Radnót: Orvosok Lapja 1945, 3. 199—200. Radnót: Magyar Nőorvosok Lapja 1949, 7 ; 195—-197. — Radnót : Ophthalmologies 1953, 125 ; 171— 174. — Radnót: Die Tränendrüse. Suppi. Aeta Ophthalm. 1939. — Radnót—Orbán— Bárkány : Szemészet, 1954, 91 ; 49—51. — H. Sjögren: Acta Ophthalm. 1951, 29; 33—47. — A. Stanworth : British J. of Ophth. 1951, 35 ; 317—327. 41
