Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)

1957 / 1. szám

melésben ingadozás volt észlelhető : alacsonyabb, majd magasabb, a két oldalon azonos, néhányszor az ellenkező oldalon alacsonyabb eredményeket kaptunk. A 10—12. napon elérték a kiindulási értékeket. A contralateralis hatásokat illetőleg még egy megfigyelésről lehet be­számolni. Nőgyógyászati műtét közben észleltük, hogy egyik oldali ovarium eltávolításakor a másik oldali pupilla kitágult. Ezt a jelenséget tengerimalacok testisének exstirpatiójakor is láttuk. Az anisokoria néhány óráig tartott. 35 esztendeje, hogy Imre József felhívta a figyelmet a belső secretiós mirigyek és a szem elváltozásai, főleg a szemnyomás közötti összefüggésekre. Radnót széleskörű vizsgálatsorozatokkal igazolta a gonadok. mellékvesék, pajzsmirigy, hypophysis szerepét szemnyomásváltozásokkal kapcsolatban. Radnót kutatásai derítettek fényt a páros szervek contralateralis hatásaira. A herék, illetve ovariumok könnytermelésre gyakorolt hatásai analógiába hozhatók a szemfeszülésre vonatkozó összefüggésekkel. A primaer kapcsolat kétségkívül mindkét esetben idegpályák útján jön létre. A pályák útja ezidő­­szerint pontosan nem ismeretes. Sem a sympathicus, sem a parasympathicus szerepe nem biztos, bár utóbbi valószínűbbnek látszik. Hotz és Mutch szerint sympathectomia nem csökkenti a könnytermelést és Horner syndromában sem csökken a könnyelválasztás. Parasympathicus hatás ellen szól, hogy Doryl injectio után — Appelmann vizsgálatai szerint — bár a homlokon verejtékezés indul meg, a könny termelés nem változik. A cornea és conjunctiva elváltozásainak létrejöttében feltehetően neuralis tónuscsökkenés játszik közre. Ennek eredménye egyrészt a könnytermelés megfogyása, másrészt a szaruhártya érzékenységének csökkenése. Ez magya­rázná azt is, hogy vizsgáltjaink egy részénél különösen a kezdeti Schirmer értékek között volt feltűnő különbség. Feltehető, hogy az egyik oldal relatív hypaesthesiája miatt az inger (Schirmer papír behelyezése) okozta könny­­termelésfokozódás késik. Támogatja ezt az az általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a cornea és conjunctiva folyamata túlnyomórészt a szemrés területén a legsúlyosabb, ahol irritativ tényezőknek van kitéve. Vizsgálataink és állatkísérleteink a keratoconjunctivitis sicca aetiolo­­giájában és pathogenesisében új összefüggésekre hívják fel a figyelmet. A könnytermelésre vonatozó contralateralis hatás a neurohormonalis kapcso­latok újabb bizonyítéka. Összefoglalás A könnytermelés megváltozása, valamint a keratoconjunctivitis sicca kifejlődése és a gonadok működése között összefüggés van. Mivel ez az össze­függés az esetek jelentős részében contralateralis és mert a könnytermelés csökkenése a gonadok laesiója után gyorsan kifejlődik, útja primaeren csak neuralis lehet. Az összefüggés állatkísérletben is igazolható, A Schirmer I csökkent értéke alapján egymagában nem állítható fel a keratoconjunctivitis sicca diagnosisa. Több adat szól amellett, hogy a k. c. s. létrejöttében neuralis tonuscsökkenés is szerepel. Irodalom J. W. Henderson : Am. J. Ophth. 1950, 33 ; 197—223. —Imre : Arch. f. Augenh. 1921 88. 155—167. — Radnót: Orvosok Lapja 1945, 3. 199—200. Radnót: Magyar Nőorvosok Lapja 1949, 7 ; 195—-197. — Radnót : Ophthalmologies 1953, 125 ; 171— 174. — Radnót: Die Tränendrüse. Suppi. Aeta Ophthalm. 1939. — Radnót—Orbán— Bárkány : Szemészet, 1954, 91 ; 49—51. — H. Sjögren: Acta Ophthalm. 1951, 29; 33—47. — A. Stanworth : British J. of Ophth. 1951, 35 ; 317—327. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom