Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 1. szám
MÁV kórház (igazgató: Oó Lajos) szemosztályának (főorvos: Németh Lajos) közleménye A histamin kötőhártyapróba alkalmazásáról gócos szembetegségekben SÉKETH LAJOS A gócokkal összefüggő szembetegségek száma igen jelentős. Ez a szám csak emelkedik, ha a mindennapi fogászati, gégészeti gócok mellett figyelembe vesszük a nőgyógyászati, urológiai, tüdőgyógyászati, stb. gócokat is. A kapuk ilyen szélesre tárása mellett még hozzávetőlegesen sem adható meg a gócos szembetegségek százalékos előfordulása. 1946-ban átvizsgálva a II. sz. Szemklinika 2000 fekvőbetegből álló több mint egy évi anyagát 2%-ban találtam odontogen gócra utaló feljegyzéseket. Más szerzők szerint ez a szám 3,5—5% között is ingadozik. Figyelembevéve a többi gócokat is — különösen a tüdő gócait — az előbbi százalékszámok még sokkal magasabbra tehetők. A fogak, mandulák, melléküregek coccus stb. antigénjei mellett, amelyek allergiás gócos szemgyulladások okaként szerepelhetnek, nem szabad megfeledkezni a tuberculosisról, amely idült gócos jellegű szembetegségeknek is oka lehet. Érthető a törekvés, amely a különböző betegségeket okozó gócok kimutatására és kiküszöbölésére irányul. A probléma évtizedeken keresztül nagy változásokon ment át és a bakteriális aera helyére az allergiás szemlélet lépett. Ennek értelmében a gócokat antigen termelőknek kell tekinteni, amelyek a szervezetet szenzibilizálva végül is megbetegedést váltanak ki. A szem különböző részei károsodhatnak és betegedhetnek meg. Azokban a ritka esetekben, amikor kórszövettani vizsgálat elvégzése lehetővé vált, hyperergiás szöveti gyulladás jellegzetességeit észlelték. Magunk is vizsgáltunk gócokkal kapcsolatos szivárvány-sugártesti gyulladás után iridektomiával nyert szivárványhártya darabkákat, amelyekben allergiás szöveti elváltozásokat figyelhettünk meg. Az egyik esetben friss allergiás szöveti gyulladás képét, a másik esetben diffus szivárványhártyagyulladás jellegzetességei mellett hyperergiás szöveti visszahatásra mutató gócos beszűrődést láttunk a kimetszett szivárványhártyában. A gócos eredetű szivárvány-sugártesti gyulladásoknak nemcsak a szövettana, hanem sokszor a klinikai képe, lefolyása is túlérzékenységi reakcióra mutat. Ugyanez mondható más, gócosnak ismert szembetegségekre is. Ilyen természetű megbetegedésre hívja fel a figyelmet a tünetek hullámzása. Enyhébb és súlyosabb rohamszerű fellobbanások váltogatják egymást. A beteget orvoshoz kényszerítő tünetek kialakulását megelőzően már észlelhetők jelenségek, amelyek azonban ritkán keltik fel a figyelmet. Pedig ezek a tünetek a góc által kiváltott szembetegség elöljárói és a vegetatív dystonia képét utánozzák. Az ilyen betegek jó erőbeli állapota ellentétben áll a panaszolt nagy fáradékonysággal, csökkent teherbíró képességgel. A kedélyállapot hullámzása, gyakori lelki nyomottság észlelhető. Izületi, gyomor - bél motilitási zavarok, kisebb hőemelkedések stb. váltogatják egymást. Ezek a tünetek Speranslcy szerint olymódon magyarázhatók, hogy a gócok az idegrendszerre hatva egy bizonyos idő után neurodysthrophiás változásokat okoznak. Ez a hatás a góc eltávolítása után is érvényesülhet. Az allergiás szemlélet tehát a neuralpathológia bekapcsolódásával bővült. A gyakorlat már többször rácáfolt az elméletre, mert a góc eltávolítása után gyakorta észleljük a folyamat végleges gyógyulását. Az is előfordul, hogy idősült gócok megszüntetése ellenére megmaradnak a szemtünetek. Ennek oka a tartós szenzibilizálódás, az érfalak hyperergiás károsodása, a mindjobban érvényesülő parallergia és az említett idegrendszeri hatások. Az is megtörténhetik, hogy újabb gócok keletkezése 2 Szemészet 17
