Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 2. szám
2. Л véna centralis retinae nyomásviszonyai. Spontán vénás pulzáció jelen volt .... 8 esetben (20%) Spontán vénás pulzáció hiányzott .... 32 esetben (80%) A jelzett arány a spontán vénás pulzáció normálisán előforduló arányánál magasabbnak tekinthető. Négy esetben, amikor spontán vénás pulzáció nem volt jelen, pulzációt műszerrel sem tudtunk kiváltani, mert a véna a nyomás fokozásakor kollabált. Cushing, Evans és mások a fokozódó agynyomásnak négy jól körülhatárolt stádiumát írták le. 1. A tünetmentes stádium. 2. A vénás compressio stádiuma, amikor izgalmi jelenségek jelentkeznek. 3. A bénulásos tünetekkel járó capillaris anaemia stádiuma és végül 4. a vénás nyomás és fokozódó agyduzzanat által okozott perivascularis vérzések stádiuma. Érthető, hogy ezen vérkeringési zavarok a szemfenéken elsősorban a vénás nyomás megváltozásában jutnak kifejezésre. Az artéria centr. retinae nyomásviszonyai. Az arteria brachialis diastolés nyomásának a felét az artéria centr. rét. diastolés nyomásához viszonyítva és normálisnak a 0,9 értékeket tekintve a nyomásértékek a következőképen oszlottak meg : 0,9 ........................................................................ 15 (34,9%) 0.9 felett.............................................................. 15 (34,9%) 0,9 alatt ............................................................. 13 (30,2%) Az átlagostól eltérő értékek egyik irányban sem voltak határozottan kórosnak minősíthetők és azok valamint a betegek általános állapota között összefüggés nem volt megállapítható. Néhány esetben sorozatos mérések alkalmával az art. centr. rét. nyomásértékei csökkenő tendenciát mutattak a betegek általános állapotának a javulásával párhuzamosan. Vizsgálataink tehát nem erősítették meg azt az először Bailliart (1933) által észlelt tényt, hogy koponyasérülteken a fokozott szemfenéki artériás nyomás intracranialis vérzésre utal és mint rossz prognosztikai jel a sebészi beavatkozás szükségességét támogatja. Az általános vérnyomás eseteinkben egyik irányban sem mutatott a normálistól eltérő értékeket. Eseteinkben a naponta sorozatosan végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a kóros mértékben csökkent szemfeszülés néhány nap alatt a betegek általános állapotának a javulásával párhuzamosan normalizálódott és az addig nem észlelhető spontán vénás pulzáció megjelent. Ebből arra következtethetünk, hogy a spontán vénás pulzáció hiánya részben az alacsony szemfeszülésnek, részben a nagyobb intracranialis nyomás következtében fokozott vénás nyomásnak tudható be. összefoglalás 1. A koponyatraumák alkalmával észlelhető gyakori alacsony szemfeszülés a szemtensiónak magasabb idegrendszeri szabályozására mutat. 2. A koponyatraumák alkalmával bekövetkező intracranialis nyomásváltozás elsősorban a véna centr. rét. nyomásviszonyainak a megváltozásában jut kifejezésre. 3. Az art. centr. rét. nyomásviszonyainak a megváltozásából sem diagnosztikai sem prognosztikai következtetéseket levonni nem lehet. 90
