Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)

1956 / 2. szám

Irodalom 1. S ееfelder : Kurzes Hdb. d. Ophth. I. köt. 593. old. — 2. Löhlein: Erbleiden des Auges (Hdb. der Erbkrankheiten). Glaukom als Erblciden. G. Thieme, 1938. — 3. Schmidt—Rimpier: Graefe-Saemisch Hdb. d. ges. Augenhk. 6. köt. (1908). — 4. Berberov: Russk. Ophthalm. Journ. 1924. Cit. Franek—Kamenetsky : Klin. МЫ. f. Augenhk. 74, 133 (1925). — 5. Berg : Acta Ophth. 10, 568 (1932). — 6. Derby: Cit. Allen and Ackerman : Arch, of Ophth. 27, 139 (1942). — 7. Körte : Klin. МЫ. f. Augen­­heilk. 102, 664 (1939). — 8. Biró : a) Ophthalmologica 98, 43 (1939). — 9. Nettleship . Cit. Grenouw: Hdb. d. ges. Augenhk. 1920. 746—756. old. — 10. Gilbert: Graefes Arch. f. Ophth. 82, 389 (1912). — 11. Law ford: Cit. Waardenburg. — 12. James: Brit. Journ. of Ophth. 11. 438 (1927). — 13. Kumanomido : Cit. Waardenburg. — 14. Westerlu nd : Cit. Sorsby: Genetics in Ophthalmology. Butterworth, London (1951). — 15. Plocher : Klin. МЫ. f. Augenhk. 60, 592 (1918). — 16. Stokes: Arch, of Ophth. 24, 885 (1940). — 17. Thiel: Gegenwartsprobleme der Augenheilkunde. G. Thieme. Leipzig (1937). — 18. Waardenburg : a) Das menschliche Auge und seine Erbanlagen. M. Nijhoff, Haag. (1932), b) Genetica, XXV. (1949). — 19. Biró: b) Ophthalmologica. 122, 228 (1951). Имре Биро: Новые наблюдения по семейному характеру глаукомы. Автор 20 лет как собирает данные относительно семейной связи глаукомы. В настоящей статье приводит 3 случая, указывающих на своеобразное изменение форм глаукомы. В изменении характера глаукомы наряду с эндогенными факторами, нужно считаться и с экзогенными причинами и условиями. Т. Biró: Neuere Beobachtungen über das familiäre Vorkommen des Glau­koms. Verf. sammelt seit 20 Jahren die Angaben über die familiären Beziehungen des Glaukoms. In der vorliegenden Arbeit werden drei voneinander unabhängige Fälle mitgetcilt, die auf eine eingcartige Umwandlung gewisser glaukomatöser Krankheits­formen hin weisen. Bei der Veränderung des glaukomatösen Charakters muss auch an die Wirkung nicht nur endogener, sondern auch exogener Ursachen und Umstände gedacht werden. A térlátásélesség teljes horopterbeli térbesítése* VAJDA GÉZA Már közöltem volt (Szemészet, 1950. 4. sz.) a térlátásélesség mérésére való eljárásomat, melynek azon hiányossága, hogy csak a látás központjában en­gedte meg a mérést, arra késztetett, hogy olyan eszközt szerkesszek, amely a teljes, totális horopterbeli térlátásélesség mérésére legyen alkalmas. Próbálkoztam az eszközt az empirikus horopter alapulvételével elkészí­teni, de a mérnök által készített rajz (lásd 1. ábra) sem elégített ki. még pedig azért, mert gyakorló szemorvos létemre — előttem a tájékozódás könnyűsége volt a fontos, és pedig az empirikus horopter horizonon inneni és túli íveinek nagyfokú különbözősége miatt nem lett volna lehetséges. A tapasztalati horopterhez való ragaszkodást annál kevésbé tartottam szükségesnek, mert hiszen ez nem egyéb (Raáb szerint), mint az „épélettani képegyenlőtlenségnek az eredője, összegeződése, tehát egyénileg túlságosan is változó tünet.“ Hogy tehát a térbesítés lehetőleg egyformán legyen feltüntet­hető, ezért készítettem magam egy rajzot (lásd 2. ábra), amelyen csak egye­nes vonalak vannak, amelyeknek metszési pontjai számozottságuk következ­tében könnyen sémába feljegyezhetők. * Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezett Szemész-szakosztálya 1954. V. 30-án Budapesten tartott nagygyűlésén közöltek nyomán. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom