Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)

1956 / 2. szám

1. ábra Ezen a sémán a horizon h betűvel, a medialis sik, mely a főtérirányvonallal esik egybe m betűvel, a jobb- és baloldal d és s betűvel van jelezve ; a horizo­­non inneni területet l, a túlit f jelzi; a római számú kihúzott vonalak (I—VI) a 10—60 fokos, míg a szaggatottak az 5—15 fokos másodlagos tér­­irányvonalakat jelzik; az ezeket metsző, a horizon- v \ \ l | ■ I / / / / nal párhuzamos vonalak v/ V /и m // ' / (1—5) arab számokkal vannak jelezve. Ez a séma képezi az eszköz (lásd 3. ábra) felső lapját, melyen a metszés­pontok át vannak lyuk­­gatva. Ennek a rajznak a kicsinyített sémájába rögtön bejegyezhető a vizsgált jó vagy rossz be­mondása és már néhány, a bifixációs pont (a két vakfolt-jelző nagyobb pont között) körüli ejte­getéséből is tájékozódha­tunk a térlátás élességé­nek jósága felől. Természetes, hogy a teljes horopter alatt nem­csak a horizontális és a mediális, hanem a fron­tális sík is értendő, tehát az ezen síkbeli látásról, az itteni térlátásélesség méréséről is van szó. Ezért egy terjedelmes eszközt kellett szerkesztenem, melynek mérete 60 ccm. Ez a szekrényke 60 cm hosszú lábakon áll. a belső falai lehetnek fehé­rek vagy feketék, mert csak foi'dítva akasztan­­dók fel a falak, ha vál­toztatni akarjuk a meg­levőt. A hátsó falon ol­dalt rövid csíkok vannak 10 cm-nyire egymástól ol­dalt, hogy a leejtett pró­bát a vizsgált kb. megbecsülhesse, hogy milyen távon át látta azt. Erre csak akkor van szükség, ha a lelet kóros. Az alsó fal hátrafelé 45 fokos szögben lejt és alól egy doboz felett végződik, hogy a leejtegetett próbák összegyűjthetők legyenek. A vizsgált az eszköz elé ülve, fejét a középen levő nyílásba illeszti és állát az állítható álltartóra támasztja, homlokát pedig a homloktartóig beilleszti. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom