Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 3. szám
gart, 1945. — 3. Horváth, В. : Kataraktoperation mit Soleranaht. Klin. Mbl. Augenkk. 102 : 473, 1939. — 4. Jess, A. : Ophthalmologische Operationslehre Band II. Verlag Georg Thieme. Leipzig, 1945. — 5. Bell, D. P.: Suture used in Cataract surgery. Am. J. Ophth. 32 : 639, 1949. — 6. Nónay, T. : Szemészeti műtéttan (csak magyar nyelven). Studium kiadóvállalat, Budapest. — 7. Papolczy, F. : Aenderung dor Staroperation mit runder Pupille. Klin. Mbl. Augenhk. 108: 567, 1942. — Statistical Data of my Cataract operations Performed with a New Suture of the Sclera. Br. J. Ophth. 33 : 296, 1949. —- S. Lindner, K. : Lehrbuch der Augenheilkunde Verlag Urban und Schwarzenberg. Wien—Insbruck, 1952. — Überblick über die im Jahre 1939 mit meiner geaenderten Operationstechnik ausgeführten Staroperationen. Klin. Mbl. Augenhk. 103 : 156, 1939. — Altes und Neues zur Staroperation. Klin. Mbl. Augenhk. 108 : 557, 1942. — 9. Kirsch, B. E. and Steinman, W. : Digital Pressure an Important Safguard in Cataract Surgery. Arch. Ophth. 54 : 697, 1955. — 10. Hilding, А. С. : Effiency of various wound closures in prevention of prolapse of the iris after Cataract Operations. Arch. Ophth. 22 : 177, 1939. — 11. Hilding, A. C. : Experimental and clinical studies on certan safety factors in closure of Cataract incisions. Arch. Ophth. 28 : 871, 1945. - 12. Lakatos, I. : Szóbeli közlés a szerzőkkel. A. M и к л о ш, Л. M a p hi о в с к и : Венгерский способ обеспечения раныкатаракты. A. Miklós und L. M a r s о v s z k у : Ungarische Methode zur Sicherung; der Starwunden. A budapesti J án os-kórház szemosztályáról Hatvan év hályogműtétei* C S A P О D Y 18 T VI X az orvostudományok doktora Kórházunk hatvan éves jubileuma alkalmával a szemosztály történetéből azért választottam a hályogműtétekről szóló beszámolást, mert a velük elért látáseredmények a feljegyzésekből ma is megítélhetők és azért is, mert ez a műtét éppen a szóban forgó időben legtöbbet fejlődött. Hosszú múltunk kortörténetei jórészt megmaradtak ; lássuk tehát, hogyan állott be ebbe a szemészi munkába a mi kórházunk. Csupán az öregkori hályogoperációkról lesz szó. A haladás ebben az időszakban olyan nagy, hogy az orvostörténet legszebb fejezetei egyikének mondhatjuk. A műtétben elpusztult szemek száma Daviel korában, aki az első hályogkivonást végezte, még legalább 10% volt. Fokról-fokra csökkent a veszteség a mostani %%-ra (l. ábra). A hályog operálása Daviel részéről hőstett volt és még utána sokáig bátorság kérdése nemcsak a beteg, hanem az orvos számára is. A kockázat nálunk is fokozatosan kisebbedéit. Osztályunk eddigi történetébe tartozik a gennyes veszteségek csaknem teljes eltűnése. A véghezvitel is egyre biztosabbá lett, az operáiét nem nyomja már a veszélynek kiszámíthatatlan terhe. A hályogkivonás bátor cselekedetből művészetté vált. Ma altatás nélkül is majdnem egészen függetlenek vagyunk a beteg viselkedésétől. A szem érzéstelenítése és megpuhitása a műtét idejére, feltárása és irányítása, a seb varrása tette biztossá a műtét végzését s a szem gyógynlását. Ebben nekem is van módosításom. így most már nem fordul elő, hogy — mint régi kórtörténeteink írják „az operált szorít és explóziószerfí üvegtest veszteséget okoz“, az sem, hogy ,,a görcsösen felfelé néző szemen lefelé kell sebet készíteni“, mint valamikor régen szabály volt ; az sem fordul már elő, hogy ,,a hályogkés a szaruhártya közepén szúr ki, mert a beteg elkapja a szemét“. * Előadás a kórház ünnepi tudományos ülésén. 108
