Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
A budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) közleménye Transpositio puneti lacrimalis írta : NÉMETH BÉLA Könnyezéses panaszok esetén tüneti kezeléssel esetleg átmeneti javulást érhetünk el, de gyógyulást csak az előidéző ok megszüntetésétől várhatunk. Ha a könnyezés helyi okait keressük a mechanikus izgalmat kiváltó tényezőkön kívül gyakran találjuk a könnypontok vagy canaliculusok elváltozását. Ez lehet a könnypontocska hártyás vagy teljes elzáródása, hiánya, szűkülete, dislocatiója, a canaliculus szűkülete, elzáródása, vagy a tömlő és a könnyorrvezeték hasonló elváltozásai. A könnypont és a könnycsövecske részéről fennálló elváltozások közül a hártyás elzáródás és a szűkületek szondálással, a teljes elzáródás vagy hiány éles szondával, ,,dauer“-szondával, képzőműtétekkel (conjunctivo-rhinostomia, vagy tömlő felőli feltárás) oldható meg. Ha az elzáródás oka idegen anyag a lumenben, annak eltávolítására a panaszok megszűnnek. A különböző okokból létrejövő discolatiókkal és azok műtéti megoldásával alább részletesen foglalkozunk. A tömlő és könnyorrvezeték elváltozásai a különböző rhinostomiás beavatkozásokkal szüntethetők meg. Könnypont kifordulása esetén a kifordulás oka és súlyossága szerint massage, a könnypont elvezetését vagy helyzetét javító műtét, esetleg súlyos fokon ektropiumellenes műtét jöhet szóba. Ugyancsak műtétet végzünk veleszületetten vagy előrement gyulladásosok következtében megvastagodott szemhéjszél, a belső ajaktól vagy a könnytócsától távoleső, beszűkült könnypontok eseteiben. Ez utóbbi esetekben a könnypontok helyzetén vagy elvezetésén javító megoldások között választhatunk. A szóbajöhető műtétek sorát kezdhetjük a ma már idejét múlt és szinte műhiba számba menő teljes felhasítással, amit ma csak gombatelep, idegentest vagy konkrementum eltávolításakor utólagos rekonstrukctióra való törekvéssel szabad elvégezni. A szerzők álláspontja a felhasításra vonatkozólag máig nem egységes, sokan nem ellenzik a felhasitást, minden műtéttanban, kézikönyvben szerepel. Dolganov szerint a könnyelvezetésben a könnytömlőnek aktív, a könnypontoknak és canaliculusoknak csak passzív szerepe van. felhasítást, leginkább partialist végez. Szergejev könnypontszűkület esetén 2 mm-es felhasítást végez a canaliculus hosszában, a könnytócsával szemben, ugyanezt ajánlja Tyihomirov is. Epiphora fentemlített eseteiben (megvastagodott szemhéjszél, belső ajaktól, könnytócsától távoleső könnypontok) nem hoz javulást akár teljes, akár részleges felhasítást végzünk. A könnycsövecske elveszti tónusát, a pislogással járó szívóhatás nem érvényesül, a felhasítás nem mindig esik a könnytócsával szembeeső részre, ezért Haab a felhasítást már nem a könnycsövecske hosszában, hanem hátrafelé, a szemhéj belső ajakára merőlegesen a könnytócsa irányába végezte. Hoffmann, Sattler, Brewerton—Grimmsdale, Seharle, Stoch. Scheffels, Mellinger, Titov még a Haab által ajánlott hátrafelé hasítás mellett az így keletkezett kis seb egyik rendszerint medialis ajakából is kimetsz egy kis háromszöget, Reitsch e kimetszés helyett a Haitz-féle lyukasztóval csíp ki egy kis darabot. Ez eljárások a felhasítás hátrányait részben kiküszöbölik, de utánuk a belső ajak egyenetlensége maradhat vissza, másrészt felszínesen fekvő túlságosan előreálló könnypontok és canaliculusok eseteiben alkalmatlanok. Person egy esetben a könnypont mögötti tarsalis kötőhártya sósavas chininuretános 73
