Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 1. szám
telennek tartja a primär atrophia elnevezést, mert minden esetben gyulladásos elváltozást talált az opticus, chiasma területében (kereksejtes beszűrődést) s így a degeneratio következményes. Az eddigi theoriák: a retina ganglion sejtjeinek laesiója, sympathicotoniát követő érspasmus, alacsony vérnyomás (Lauber—Sobansky), arachnitis optochiasmatis syphilitica, vitaminhiány. Szerző saját vizsgálatai alapján egyiket sem tartja elfogadhatónak. Felfogása azonos Léri, Stargardt és néhai Richter Hugó classicus vizsgálataival, amelyek szerint az ún. primär syphilises opticus atrophia mindig gyulladásos folyamat, amely főleg az opticus intracranialis darabjára locansálódik, valamint a chiasmára és következménye az idegrostok secundär degeneratiója. Gyulladásos componens csak azokban az esetekben nem volt, amelyeket sikeresen kezeltek maláriával vagy penicillinnel. A histologiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az exsudativ processus inkább volt található az opticusban és chiasmában mint a fehér agyállományban ; jellemző volt, hogy opticus atrophia nélküli generalis paralysisben szokatlanul súlyos gyulladásos infiltratio volt látható a cortexben és a fehér agyállományban, de úgyszólván semmi nyoma nem volt a kereksejtes beszűrődésnek az opticusban. Foglalkozik szerző a Palich-Szántó vizsgálataival, amelyek megerősítik azt az adatot, hogy a gyulladásos folyamat a chiasma mögött, tehát a tractusban már minimális. Szerző nem tartja elsődlegesnek az opticus septumainak megvastagodását, mert ezt megtalálta egyéb eredetű látóidegsorvadásban is. Hasonlóképpen nem tartja lényegesnek a vascularis infiltratiót. Igen fontosnak tartja annak hangsúlyozását a syphilises opticus atrophia pathologiája szempontjából, hogy itt soha nem található meg a Richter-féle granulatiós szövet, amely különben jellemző tabes dorsalisban a hátsó gyökök mentén. Idézi Hechst (Horányi) vizsgálatait a corp. gén. lat.-val kapcsolatosan tabesben. Szerző vizsgálatai, valamint az irodalmi adatok szerint igen ritkán található spirochaeta a n. opticusban, chiasmában, tractusban véleménye szerint azért, mert a n. opticus fehér agyállományt representál, amelyben spirochaeták ritkán találhatók. A bántalom korai diagnosisában hangsúlyozza a látótér vizsgálatának fontosságát. A korai diagnosis azért fontos, mert igazi therapiáról (malaria, penicillin) csak ebben a stádiumban lehet szó. A bibliographia 1 27 adatot tartalmaz. A könyv szemész és ideggyógyász szakorvosok számára nélkülözhetetlen. Weinstein Pál M. Biirger : Angiopathia diabetica. G. Thieme Verlag. Stuttgart. 1954. 190 oldal. 81 részben színes ábra. 69 DM. A cukorbajosok nagyrésze manapság nem comában, hanem az érrendszer megbetegedésében hal meg. Szerző hivatkozik Hetényi megállapítására, amely szerint létezik fajlagos angiopathia diabetica. Szemészeti szempontból nagy jelentőségű a kérdés a retinopathia diabetica miatt, amelyet mai tudásunk szerint ugyancsak fajlagos diabeticus érbetegségnek tartunk. Szerző 14 oldalon tárgyalja a kérdést retinopathia diabetica specifica címen számos ábrával (köztük 4 nagyon instructív színes szemfenéki kép) és táblázattal. Részletesen foglalkozik a szemfenéki kép és a Kimmeistiel-Wilson - féle interoapillaris glomerulosclerosis közötti összefüggéssel. További fejezetekben részletesen tárgyalja a diabeticus érrendszer histologiáját, chemiáját, functionalis eltéréseit : vérnyomás, capillaris resistentia, bőrgyulladási hajlam, az insulin érrendszeri hatása, vórzési idő, testi munka hatása. A befejező rész a diabetikus gangräna conservativ kezelése. Weinstein Pál W. Kyrieleis: Klinik der Augensymptome bei Nervenkrankheiten. (Ein Leitfaden für die Praxis.) 35 ábra. 153 oldal. Ára 32 DM. 1954. Berlin. Walter de Gruyter et Co. Szerző vezérfonalat kíván adni a gyakorló orvosok számára a mindennapi praxishoz az ophthalmoneurológia határterületén. Igen könnyen érthető, élvezetes stílusban, instructív ábrákkal kísérve a monographiát két nagy részre osztja. Az első részben tárgyalja a szemészeti tüneteket a különböző idegbetegségekben. Ez a rész 6 fejezetre cízlik. Látcidegbántalmak. Látóidegsorvadás elkülönítő kórisméje. Látópályák. Pupillaalkalmazkodás. Szemmozgások. Facialis, trigeminus, sympathicus. A második részben az idegbetegségeket ismerteti- amelyek szemtünetekkel járnak. E rész 8 fejezetre oszlik. Lueses megbetegedések. A fehéragyállomány bántalmai. A szürke agykéreg betegségei. Agysérülések. Agydaganatok. Agyi vérkeringési zavarok. Degenerativ és öröklődő idegbántalmak. Functionalis látási zavarok. Weinstein Pál 62
