Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
SZEMÉSZET 92. ÉVFOLYAM 1955. 2. SZÁM A pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Boros Béla, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Pharmakologiai vizsgálatok izolált irisen, különös tekintettel az idegi befolyások szerepére kísérleti iritiseknéi* В 0 E 0 S BÉLA, TAKÍTS ISTVÁN A szivárványhártyán fiziológiás tanulmányokat már régen végeztek (Kölliker (1) 1848 stb). mégis Wessely (2) 1920) volt az első, aki izolált iris működtetésével rendszeres megfigyeléseket végzett dilatátoron. 1926-ban jelent meg Poos (3) első közleménye, melyben kiterjedtebb vizsgálatokról számol be. A következő évben (4) azt lehet mondani mindent megvizsgált, ami a szivárványhártya chemiai, mechanikai, thermikus és elektromos ingerlésével vizsgálható. Munkája annyira alapvető volt. hogy ezután azt lehetett volna mondani, újat csak részletkérdésben lehet hozni. Poos óta azonban csak igen szórványosan találkoztunk egy-egy kérdésben izolált irisen végzett kísérlettel. Pedig részben az általános fiziológia és neuro-fiziológia által szolgáltatott új megállapítások, részben az iris pharmakológiájában történt haladás sok szempontból adnak lehetőséget további vizsgálatok számára. Csak mióta magunk is foglalkozunk hasonló vizsgálatokkal, azóta is látjuk, hogy a felületi hatások okozta változások ellenőrzésére kiválóan alkalmas kistömegű iris-izomzaton még sok érdekes kérdés vizsgálatának lehetősége van adva. A két iris izomnak a pupillomotorikában való szerepére vonatkozó alapvető megállapításokon félül vannak gyógyszeres hatások, melyek mechanismusát megközelíteni érdekes feladat. A gyakorlatban használt szereinkről pl. az atropinról Feenstra (5) vizsgálataiból kiderült, hogy a dilatátorra is hat, az acetylcholinra vonatkozóan Velhagen (6) azt találta, hogy a sphinctert jobban, a dilatátort kevésbé izgatja. A sympathicus-ingerület chemiai mediatorának vitája is új megvilágításba került Cannon- és Rosenblueth (7), továbbá Bacq (8) vizsgálatai után azáltal, hogy a sympathint 1-adrenalinnal találták azonosnak, melynek nagyobb szerepet tulajdonítanak a pupillomotorikában mint a nor-adrenalinnak. Új megvilágításban szerepel az iris izomzat pharmakológiája Heath és Sachs (9) vizsgálatai óta is, akik elvetik az adrenergiás és cholinergiás beidegzés szerepét és szerintük az egyes chemiai anyagokkal szemben fennálló ingerküszöbkülönbségek döntenék el, hogy a pupilla tágid-e vagy szűkül. De az említetteken kívül számos kérdést vetnek fel pl. a kompetitiv antagonismusok és egyéb antagonismusok, melyek csak azt bizonyítják, hogy Wessely (2) Poos (3, 4,) és mások sok mindenre kiterjedő vizsgálatai után mennyire kitágult a lehetőség további vizsgálatok számára. Az alábbiakban beszámolunk egyes vizsgálatainkról, melyek izolált iriskészítményen egyes mediator és más anyagok hatásváltozására vonatkoznak, továbbá ezek felhasználásával kísérleti iritiseknéi tett egynéhány megfigyelésről, ahol az idegellátás szerepét vizsgáltuk. Kiindulásul megemlékezünk arról a jelenségről, melyet már Poos (4) is észlelt, nevezetesen, hogy az iris-sphincteren az adrenalin hatás bizonyos körülmények között ellentétes irányúvá válik. (Adrenalin-Umkehr.) Ez a jelenség, mely egyébként pl. histaminra, * Előadás a Szemész Szakcsoport 1954 évi májusi nagygyűlésén. 63
