Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 3. szám
Mozgásszervi betegségekkel összefüggő szemészeti szindrómák SZALŐCZI KÍKOLY Reumás betegségek alatt régebben a mozgásszerveken fellépő sok olyan betegséget értettek, melyek kóroktanilag és kórbonctanilag egymástól különböznek. Jelenlegi felfogásunk szerint reumásnak csak azt a bajt nevezhetjük, amely a reumás lázzal (febris rheumatica) és a „polyarthritis rheumatica acuta“-val közvetlenül összefügg. A többi mozgásszervi bajokhoz társuló szemészeti szindrómákat nem tarthatjuk korszerűen értelmezett reumabántalomnak. Az alábbiakban ismertetett szemészeti szindrómák első közlése óta alig 20—25 év telt el, ez az oka annak, hogy hazai tankönyveink csak érintik ezeket, szakirodalmunk is csak újabban közöl egyik-másikról részletesebb cikket. Ezek a szindrómák a következők : Sjögren, Reiter, Still—Chauffard—Feltybetegség és a slderomalacia perforans. E bajok ritkaságuk és a tünetek különböző időben történő fellépése miatt néha a szakorvos figyelmét is elkerülik. Ennek a rövid ismertetésnek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a mozgásszervi bántalomban szenvedő betegeken előfordulható szemészeti szindrómákra. A Sjögren-féle szindróma (1933) többnyire menopauzás vagy csökkent petefészek működésű nőkön fordul elő, akik elsődleges idült poliartritiszhez hasonló ízületi elváltozásokban szenvednek. A könny-, nyál-, a gyomor-, és a felső légutak mirigyeinek az elválasztása csökkent, vagy teljesen megszűnik. Ennek következtében a száj, a gyomor és a bél, továbbá a felső légutak nyálkahártyáján, esetleg a vaginán és az anuszon is, de mindenekelőtt a kötőhártyán és a szaruhártyán súlyos elváltozások támadnak. A szemen „conjunctivitis sicca, keratitis filamentosa“ támad. A könnytermelés csökkent, amit Schirmer módszerével könnyen megállapíthatunk. Néha bőrelváltozások is észlelhetők, a beteg bőre száraz lesz, gyakran szklerodermát állapítanak meg. A végtagokon vazomotor-zavarok léphetnek fel és az ilyen beteg hajhullásra hajlamos. Általános tünetek is kísérik : szubfebrilitás, hipokrom anémia, avitaminosis és lesoványodás. Főleg idősebb nőkön, nagyfokú ösztrogénhiánnyal, gyakran disztireotikus jelekkel lép fel. Beiglböck és Hoff a Ä/ögreT?-szindrómában primer krónikus poliartritiszes megbetegedést látnak, ahol egyben azok a szervek is betegek, amelyek a mukopoliszaharidák anyagcseréjét szabályozzák és amely akkor lép fel, amikor a szervezetben a cortison és corpus luteum hormon ellenhatása hiányzik. Ilyenkor az állandó antitest produkció miatt a vas és a vitaminok fokozatosabban használódnak el és így szekunder anémia és hipovitaminózis is támadhat. Mások a Sjögren-a'/.'mAróm&t a .vízháztartás zavarának tekintik. Ezek szerint a fiziológiás folyadék kellő odaáramlása hiányzik azokban a szervekben, amelyek a könnyet, a nyált és a szinóviát termelik, ezért ezek a szervek a nyálkahártyákat és ízületeket nem tudják nedvesen tartani. A sók, mucin, zsírok és fehérjék besűrűsödnek, amit a mirigykivezető utak szilárd részecskékkel való elzáródása bizonyít. A nucleus salivatorius hibás működését tekintik a megbetegedés okozójának, amit a menopauzában kiesett sárgatesthormonhiány hoz létre, esetleg más belsőszekréciós mirigyek zavarával együtt (pajzsmirigy, hipofízis, mellékvese). A Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház közleménye (Igazgató: Kun Miklós) 184