Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 3. szám
belső felszíne szabja meg, s így az ionok az első szinapszis felé vándorolnak. Mivel pozitív ionok számára a sejtfal nem átjárható, a fényérzékeny rétegek és a negatív „ionfelhő“ között jelentős feszültség növekedés lép fel addig, míg a fényérzékeny molekulák regenerálódásához szükséges negatív ionok a sejtbe nem jutnak és az ott lévő pozitív ionokat neutralizálva fotonok hatására ismét disszociációra képessé nem teszik. Bartlet in vitro kísérletei is alátámasztják, hogy az elektromos változások a kémiai reakciók folytán létrejött ion-vándorlások kifejezői. Az ERG jellemzői a következőkben foglalhatók össze: (l/а. ábra). Megvüágításkor rövid latens periodus után az elektromos 0 vonal alá süllyedő kis negatív hullám képződik : а-hullám, majd ezt követi egy meredeken emelkedő pozitív hullám, a ó-hullám, melynek adatai k’inikai elektroretinografiában diagnostikai jelentőségűek. Mielőtt a ó-hullám ereszkedő szára a 0 vonalat elérné, a megvilágítás időtartamától függően, lassan emelkedő chullám képződik. A megvilágítás megszűnésekor kis utóhullám, a kioltási vagy (■/-hullám keletkezik, s a görbe ezután éri el az elektromos 0 vonalat. 1. ábra Granit szerint ezek a görbék komplex jellegűek és három potenciál algebrai összegének felelnek meg. Ezek az összetevők a pozitív P I. és P II., valamint a negatív P 111. Elemzésüket az egyes összetevők részben fizikai, részben kémiai elnyomásával végezték. Az összetevők számjelzése az éter narkózis növekvő mértéke szerint beálló kioltásuk sorrendjét jelzik. így pl. éternarkózis hatására elsőnek a P I. szűnik meg. A fényinger és a fellépő reakció közötti rövid latencia-idő a fotokémiai reakciók lezajlásához szükséges idővel magyarázható. Erősebb inger hatására a látencia ideje is csökken. Az а-hullám keletkezése elsősorban a negatív P 111. componenssel függ össze. A P Ili. negativitása a pozitív görbék megjelenéséig teljes mértékben érvényesül és ez okozza a kezdeti а-hullámot. A P III. keletkezése kétségtelenül a csapmechanizmussal van szoros összefüggésben, mivel a főleg pálcikákat tartalmazó patkányszemről készített ERG-n а-hullám csak igen erős fényingerrel váltható ki, viszont a nagy részt csapokból álló kaméleon retináról már kis ingerre is nagy а-hullámot nyertek. Embernél a macula lutea megvilágításakor legnagyobb az а-hullám, míg nagysága a retina perifériás részeit megvilágítva, fokozatosan csökken. Másik jellegzetességez az a-hullámnak, hogy világos-adaptáció után negativitása fokozódik, míg a szem sötéthez SZEMÉSZET 12 177
