Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
Szemészet, 1951, 13. — 79. Agarval, Gupta: Brit. J. Ophthal. 38, 119, 1954. — 80. Naccache : Brit. J. Ophthal. 37, 106, 1953. — 81. Redi Isola : Riv. It. Trach. 22, 15, 1950. — 82. Trabut : Arch. d’Ophthalm. 1949, 1948. — 83. Kettesy : Brit. J. Ophthal. 32, 419, 1948. — 84. Pavisic : Ophthalmologica, 124, 35, 1952. — 85. Sie-Boen-Lian : Klin. Mbl. Augenhcilk. 86, 225, 1931. — 86. Rappaport : Ophthalmologica 121, 221, 1951. — 87. Manen : Ophthalmologica, 121, 259, 1951. — 88. Henryk Arch. d’Ophthalm. 1949, 9, 708. — 89. Savin: Trans. Ophthal. Soc. U. K. 60, 163, 1940. — 90. Boase : Brit. J. Ophthal. 36, 645, 1952. — 91. Rostkovski : Arch. d’Ophthalm. 1946. — 92. Sedan : cit. Nataj. — 93. Dudinov : Vestn. Oftal. 16, 458, 1940. cit. Bietti. — 94. Jayle : Arm. Ocul. 183, 137, 1949. és Arch. d’Ophthalm. 9, 211, 1949. — 95. Filatov—Kcilfa : Vestn. Oftal. 73, 39, 1944. — 96. Kipariisov : Vestn. Oftal. 1940, 17, 227. — 97. Bendenritter: Szemészet, 1951. 3. (A trachomakérdés mai állása.) — 98. Apin: Klin. Mbl. Augenheilk. 1947, 112, 60..— 99. Bendenritter: Szemészet, 1949. 212. — 100. Bendenritter : Szemészet, 1951. 53. — 101. Nicolle—Ouenod—Blanc: cit. Nataf. — 102. Bodian : Amer. J. Ophthal. 30, 758, 1947. — 103. Freyche—Nataf: WHO (Trachoma) 18, 1951. Cit. Bietti—Poleff. — 104. Moutinho : Rev. Int. Trachome, 1949, 26, 3. — 105. Rostkowski : Szemészet, 1949, 250. Makó Város Tanácsa VB. Kórháza (igazgató : Tóth J. János) Szemosztályának (főorvos : Szabó György) közleménye A phlyctaena betegségéről* írta: SZABÓ GYÖRGY Jelen referátum célja átfogó képet adni a phlyctaena (phl.) betegségről és rámutatni azokra a kapcsolatokra, melyek a phl. és a tbc. között észlelhetők. A phl. betegség besorolása a többi kórformák közé, az ált. szervezeti megbetegedésekkel való pathogeneticus kapcsolata hosszú időn keresztül vitatott volt és még ma sincs teljesen tisztázva. Ezt tükrözi vissza az a sokféle elnevezés, amivel ezt a kórformát illették és jelzik még ma is. Beer (1) már 1813-ban összefüggésbe hozta a nyaki nyirokmirigyek duzzanatával, a scrophulosissalésaphl.-ás megbetegedéseket „ophthalmia externa scrophulosá“nak nevezte el. Arit (2) 1860-ban megjelent monographiájában a kórformát szintén a „scrophulosis szemen támadó részjelenségeinek“ tartotta s ezért „conj., illetve keratoconj. scrophulosá“-nak nevezte el és már akkor összefüggésbe hozta a tbc.-vei. A conj., kerato-conj. scroph. név még ma is kiterjedten használatos, bár a megbetegedés igen gyakran a bőr- és nyirokcsomók scroph.-a nélkül jelentkezik s így ennek az elnevezésnek éppen ez a hiányossága. Nem sokkal Arit után Haab és Horner (3) a kórformát „conj., illetve keratoconj. ekzematosá“-nak nevezte el, mert abban az időben még az arc mindenféle eredetű nedvező kiütések képében jelentkező elváltozásait egyszerűen ekzemának vélték s mivel ilyenforma jelenségekkel együtt a szemen is gyakran gyulladás támadt, ezt a folyamatot is „ekzemás“ eredetűnek tartották. Szpvettani lelete alapján Michel (4) is ,,ekzemá“-nak diagnosztizálta a conj. elváltozását. A későbbi vizsgálatok azonban ezt nem erősítették meg. Jóllehet Axenfeld (5) már 1897-ben nem tartotta megfelelőnek az „ekzemás“ jelzést, ez a név még ma is egyike a leggyakrabban használtnak. Űjabb szemléletünk szerint az „ekzema“ név csupán morfológiás jelzésre felel meg s így a kóreredetre felvilágosítást nem ad. Axenfeld (5) az „ekzema“ diagnózis helyett a „phlvctaenás szemgyulladás“ elnevezést ajánlotta és vezette be. Annak dacára, hogy a phl. elnevezés talán a legjobban elterjedt s jelenleg mi is ezt használjuk, mégis semmitmondó és téves. Semmitmondó, mert nem jelzi a kórképnek a tbc.-vei való szoros kapcsolatát, téves, mert az elváltozás lényegében nem „hólyagocska“, mint ahogyan azt a „phl.“ jelenti. A korneán máskülönben is tipikus phl. vajmi ritkán látható. Czerni az exsudativ diathesis fogalmának bevezetője a phl.-t is a diathesis tünetei közé sorolta. Jelenlegi szemléletünk szerint azonban az exsudativ diathesis, mint konstituciós állapot, a phl. keletkezésében csak elősegítő körülményként szerepelhet. * A Szemész- és Tuberkulózis Szakcsoport phlyctaena ankétjén 1955. május 27-én tartott előadás nyomán. Szemészet 9 129
