Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 1. szám
jutott idegentestek eltávolításának különböző módszereit; a corneoscleralis határon, valamint a sugaras test fölött az inhártyába jutott t.-k eltávolításával kapcsolatosan csak általános irányelveket közölnek. Igaz, hogy ezen sérülések ritkán, főleg mezőgazdasági munkálatokkal foglalkozó egyéneknél fordulnak elő ; az ilyen összefoglaló, gyűjtő munkában feltalálható adatok pedig inkább az ipari sérüléseket tárgyalják részletesen. Külön tárgyalják a földműveléssel foglalkozók szakmai sérüléseit, de csak a teljesség kedvéért. A szemgolyó t. sérülései csak akkor jöhetnek létre — külső erő feltételezése mellett — ha ezek hegye éri a szemgolyót; a t. a szemgolyóra derékszögben, vagy ferdén juthat. Természetesen a t. a szemgolyónak csak a szemrésben lévő részét érheti közvetlen és különösen kedvezőtlen körülmények között is — a szemhéj alatt — csak a szemréssel szomszédos területek vannak veszélyeztetve. Az alábbiakban az inhártyába ékelődött azon t.-k eltávolításának módszerével foglalkozom csak, melyek a szemrés területében jutnak a szemgolyóba és mint idegen testek itt meg is maradnak ; nem fogalalkozom a szaruhártyába jutott t. eltávolításának kérdésével, mert ezek eltávolításának mikéntje pontosan és minden részletére vonatkozóan fel van dolgozva. Azért foglalkozom csak a corneoscleralis határtól hátrafelé eső területen az ínhártyába ékelődött t. eltávolításának módszerével, mert az ínhártyába jutott t.-nek legjobb esetben csak kezdeti, ínhártyán kívüli részét látjuk, sokszor csak a behatolás helyét és így igen sokszor még abban sem vagyunk biztosak, van-e idegen test az ínhártyában, vagy sem. De ha a t. kezdeti részét látjuk is, ebből ennek csak nagyságára, de sem elhelyezkedésének irányára, sem arra nem lehet következtetni, vájjon az idegen test egész hosszában az ínhártyában van-e, vagy pedig behatolt a szemgolyóba. Az ínhártya általában jól tűri az idegen testeket, sokszor éveken át is. Ha azonban nem tudjuk megállapitani, hogy a t. áthatolt e rajta és hegye behatolt a sugaras testbe, de ennek a lehetősége fennáll, akkor arra való tekintet nélkül, hogy az idegen testeket az ínhártya jól tűri, az idegen test eltávolítására kell törekednünk, mert a sugaras testbe jutott idegen test állandó izgalmat jelent és előbb-utóbb a sugaras test gyulladását okozza ennek minden káros következményével. Ebből az következik, hogy friss sérüléseknél megfontolás tárgyává kell tennünk az ínhártyáha ékelődött t. eltávolítását bármilyen technikai nehézség dacára. Az ínhártyán át a sugaras testbe behatoló t. fertőző csirokat vihet magával. Ilyen esetekben, még ha a tövist a sérülés után azonnal ki is húzzuk, a cyclitis heveny tünetei fejlődhetnek ki, nem egy esetben a sérülés után 12 órával. A pupilla ugyan jól tágul, de a csarnokban azonnal jelentkezik hypopion és a tárgylátás majdnem teljesen elvész. 2. ábra. Tüskék tövisek és gombostű röntgen árnyéka. Igen fontos a kórelőzmény, a sérülés körülményeinek pontos tisztázása, mert ebből egyebek mellett azt is megtudjuk, milyen alakú t. sérülésről van szó. Az ínhártyába ékelődött t. diagnosisát a kórelőzményből és a klinikai leletből lehet megállapítani, mert a röntgen-árnyékot erre a célra nem lehet felhasználni. Igaz, egyes röntgen-24 T
