Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 1. szám
A gyulai megyei kórház (igazgató : .Juha Adolf) szemosztályáról (főorvos : Oláh Emil) А ж ínhártyába ékelődött tövisek eltávolításáról* írta : OLÁH EMIL Az alábbiakban a szemgolyó rostos, kötőszöveti burkába ékelődött tövisek eltávolításával részletesen abból a szempontból foglalkozom, hogyan történjék ez ; tehát a módszerrel. Meggyőződtem ugyanis számos, egész részletes gyűjtőmunka áttanulmányozása után, hogy a közölt általános útbaigazítást csak kiindulópontnak lehet tekinteni. De ez nem is volt lehetséges másképen annál a beosztásnál fogva, amellyel ezt a szerzők tárgyalták. Példaképen hozom fel Wagenmannt és Haabot, akik az összes nem mágneses idegentestek eltávolításának módszerét általánosan, azok anyagára tekintet nélkül, együttesen tárgyalták. Aki ezen kérdésekkel foglalkozni kezd, hamarosan reájön arra, hogy ami lehetséges az egyik nem mágneses idegentestre, sőt amit ezek egyikére követendő szabálynak állíthatunk fel, az egyáltalán nem állja meg a helyét, ha egy másik, nem mágneses anyagra vonatkozóan próbáljuk alkalmazni. Ha tárgyamnál akarok maradni, példaképen azt kell mondanom, ami a tövisekre vonatkozóan minden körülmények között helytálló, nem állja meg a helyét az üvegnél, pedig mind a kettő a szemmel kapcsolatban nem mágneses idegentestként szerepelhet. Ott, ahol a földmívesek igen nagy többségben vannak, főleg pedig mezőgazdasági egészségügyi központban, ahol mezőgazdasági sérülések ellátása gyakori, az orvosnak célszerű ismerni a tövisek formáját és szerkezetét, mert hiszen erre tekintettel kell lenni ezek eltávolításánál is. A szúrós képletek közül — amelyek a szem sérüléseivel kapcsolatosan szóba jöhetnek — azokat, melyek bizonyos szerv (szár, levél, gyökér stb.) módosulásából keletkeznek, töviseknek nevezzük (pl. akác, kaktusz), azokat, melyek egyszerűen felületi kinövések, tüskéknek (pl. rózsa, földi szeder, málna stb.). A tövisek és tüskék : (t.) különböző alakúak lehetnek ; a) tűalakú : egres és galagonya, b) zömök test és hirtelen el vékony odó, kissé laposra nyomott, igen kemény, erős hegyű az akác tövise, c) zömök test és rövid egyenes, vagy Ívben hajlott tűhegyű a rózsa tüske (1. ábra). A szerzők általában részletesen és pontosan ismertetik a szaruhártyába, a szaruhártyát áthatolóan a mellső csarnokba, az irisbe és a hátsó csarnokba * Előadatott a Tiszántúli szemész szakcsoport 1948. évi januári tudományos ülésén, Debrecenben. 1. ábra. Gyakran előforduló tüske- és tövisalakok. 23
