Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
Zbl. LVII. 370.) 16. Stallard H. B. : Eye surgery. (London Simpkin Marshall LTD. 1950.) — 17. Weekers L. : Fenestration de la cristalloide posterieure dans liopération de la cataracte. (Le Scalpel No. 16,1—4 (1941) Ref. ZB1. XLVII. 285.) — 18. Wright R. E. : Lectures on cataract. (Ref. Zbl. XXXVIII. 356.) — 19. Wright R. E. : Lectures on cataract. II. (Ref. Zbl. XXXIX. 72.) Б. Алберт: Последующее удаление капсулы. Из 2063 операций катаракты в 696 случаях применялся экстракапсулярный метод. Из этого числа 650 раз удалось одновременно вполне удалить капсулу, причем процент операций, равноценных с интракапсулярной экстракцией повысился до 97,7%. Последующему удалению капсулы способствовало применение пинцета Блашковича. Этот способ стал таким образом вполне надежным, и осложнения как потеря стеклянного тела, после операционная ирритация и т.д. не обнаруживаются чаще, чем при интракапсуляьной операции. Béla Alberth: Über die nachträgliche Kapselherausziehung. Von 2063 Altersstaroperationen waren 696 extrakapsulär. In 650 Fällen gelang es, die Kapsel gleichzeitig vollständig zu entfernen, womit die Zahl der Operationen, die der intrakapsulären Extraktion vollkommen gleichwertig ist, auf 97,7% stieg. Die nachträgliche Kapselentfernung wurde durch die Umstülpung der Kornea und durch Anwendung der Blaskovicsschen Kapselgriffzange ermöglicht. Dadurch wird das Verfahren zu einer zuverlässigen Methode. Komplikationen, wie Glaskörperverlust, postoperative Erregungen usw., treten nicht häufiger auf als bei Kapseloperationen. A Magyar N éphadsereg Egészségügyi Szolgálatának közleménye Chalazeon műtét után fellépő profuz vérzés esete thrombokinaze-aktiválódás teljes hiánya következtében írta : TÚRI KÁROLY és KOVÁCS ÉRTIK A chalazeon-műtétek után fellépő utóvérzések a ritkaságok közé tartoznak, amennyiben előfordulnak, úgy egyszerű nyomókötéssel is csillapíthatok. Műtétes vérzéscsillapításra csak egész kivételes esetben kerül sor. Mindezideig nem került közlésre olyan utóvérzés, melynek kiváltó oka átmeneti véralvadási zavar volt. Ezért érdemesnek tartjuk saját esetünk ismertetését. B. S., 27 éves férfibeteg. Vérzékenységre való hajlam sem a családi, sem az egyéni anamnézisben nem szerepel. Ezideig 9 fogat extraháltak, utóvérzése egyetlen esetben sem volt. 1952 nov. 28-án SzTK-szakrendelésen jobb alsó szemhéjban lévő jégárpáját lege artis excochleálták. Műtét után közvetlenül erős vérzés indult meg, ezért nyomókötéssel bocsájtották el. Miután vérzés sem aznap, sem a műtétet követő 4 napon nem állt meg, sőt az 5. napra virradó éjjel jelentősen fokozódott, ellátás céljából mentőkocsival osztályunkra szállították. A beteg bemondása szerint vérzése olyan nagy volt, hogy párnája teljesen átvérzett. Felvételi állapot : kp. fejlett és táplált beteg. Látható nyálkahártyái halványak. Pulzus: 72/min. Tensio: 110/80. Szemészeti status: jobb alsó szemhéj erősen bevérzett, duzzadt, lilásan elszíneződött. Jobb felső szemhéj normális. Tersális kötőhártyák enyhén duzzadtak, az alsó tarsalis kötőhártyán a külső középső harmad határán a szemhéj szélére merőleges 4 mm-es folytonossági hiány, melyen keresztül diffúz vérzés észlelhető. Az alsó áthajlásban fonálszerű alvadékok, a sebben alvadék nincs. Bulbus ép. A bal alsó szemhéj középső részén kb. borsónyi chalazeon tapintható, egyébként eltérés nincs. 166
