Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
reflex und seine Bedeutung für die Pathogenese des Glaukoms. Arch. f. Aug. 106. 271. 1932. —- H. Kleinert: Tension u. Rigidität des Auges. Klin. Mon. Aug. 122. 51. 1953. —P. C. Kronfeld : Tonography. Arch. Ophth. 48. 393. 1952. — В. J. Mansheim : Aqueous outflow measurements by continuous tonometry in some unusual forms of glaucoma. Ibid. 50. 580. 1953. — R. A. Moses and M. Bruno : The rate of outflow of fluid from the eye under increased pressure. Am. J. Ophth. 33. 389. 1950. — A. Posner : The role of ocular rigidity in tonometry. Eye, Ear, Nose, Thro. Mon. 29. 321. 1950. — Recent development in tonometry. Am. J. Ophth. 34. 865. 1951. — Tonography as a routine procedure. Eye, Ear, Nose, Thro. Mon. 31. 260. 1952. — A. B. Reese and J. 8. McGavic: Relation of field contraction to blood pressure in •chronic primary glaucoma. Arch. Ophth. 27. 845. 1942. — A. Roetth, Jr. and W. 8. Knighton : Clinical evaluation of the aqueous-flow test. Arch. Ophth. 48. 148. 1952. — Th. L. Thomassen : Experimental investigation into the condition of tension in normal •eyes and in simple glaucoma, particularly performed by subjecting the eyes to weight compression. Acta Ophth. 27. 1. 1946. — M. A. Vincerevics : Pupillaszűkítő szerek hatása alatt lévő glaucomas szemek vizsgálatának módja. VeStn. Oft. 32. 16. 1953. — R. Weekers : La rigidité la de cornée dans le glaucome sans hypertension intraoculaire. Ophthalmol. 122. 187. 1951. — R. Weekers and E. Prijot: Measurement of the resistance to the aqueous flow by the electronic tonometer. Brit. J. Ophth. 36. 511. 1952 П. Веинштеин: О тонометрии. Приводятся принципы применения эластотонометрии, диференциальной тонометрии (измерение ригидности, реактотонометрия) и тонографии (экспрессивная тонометрия). Практическими примерами иллюстрируется значение данных, получаемых путем тонометрии (реактивная гипертония, действительное внутриглазное давление, положительное сальдо Батархоукова, коэфициент Reese, ранняя тонографическая диагностика глаукомы.) Pál Weinstein: Über die Tonometrie. Nach einer Übersicht über die instrumenteile Entwicklung der Tonometrie werden die Prinzipien der Elastotonometrie. Differentialtonometrie (Messung der Rigidität, Reaktotonometrie) und Tonographie (Expressionstonomerie) behandelt. Auf dieser Grundlage spezifiziert Verf. den Begriff des Ablaufkoeffizienten bzw. des Kammerwinkelwiderstandes. Mit praktischen Beispielen wird die Wichtigkeit der mit Hilfe der Tonometrie zu gewinnenden verschiedenen Angaben demonstriert (reaktive Hypertonie, Ablaufs-Fraktionsprozentsatz, effektiver intraokularer Druck, positive Batarc/ioufcor-Gleichung, Reesescher Quotient, Frühdiagnostik des tonographischen Glaukoms). A Hevesmegyei Tanács Kórháza és Rendelőintézete (Igazgató : Jórányi János) szemosztályának (Főorvos: Varga Béla) közleménye. A patkó-alakú retinaszakadások kialakulásáról [YAKGA BÉLA A retina csak két helyen van erősebben rögzítve a szomszédos szövetekhez: a papilla körül és az óra serratánál. A rögzített helyekről való leszakadás azért gyakoribb az óra serratánál, mert a retina szövete ott a legvékonyabb és a külső erőbehatások is jobban érvényesülhetnek. A papillakörüli leszakadás alig fordulhat elő, mert egyrészt a retina ott a legerősebb, másrészt az erőbehatások is ott a legritkábbak. Az összes többi retinasérülés nem leszakadás, hanem beszakadás, berepedés. Leggyakrabban patkó-alakú (sarló-alakú) szakadásokat találunk a retinán, ritkábban orsó-alakúakat. Kivételt képeznek a retina körülírt megbetegedése vagy elfajulása helyén keletkezett alaktalan vagy kerek hiányok, bár ezek között is sokszor felfedezhetjük a patkó-alakhoz való hasonlóságot. A leggyakrabban előforduló patkó-alakú szakadás képződésének okául általában azt veszik fel, hogy az üvegtest valahol, valami okból a retinához 117
