Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 2. szám
Félgyűrűs,fordított kereszteződési tünet a szemfenéken, hypertoniánál Az ideghártyában futó erek elváltozásainak észlelése igen fontos a jó betegellátás szempontjából, mert ezekből sokszor olyan következtetéseket lehet levonni, mely a továbbiakban sorsdöntő lehet. A Salus- és Gunn-tünetnél az erek elhelyezkedése olyan, hogy az üvegtest, tehát a szem belseje felé az ütőér van elhelyezve és mögötte van a vivőér. Az erek elhelyezkedése fordított sorrendben éppen olyan gyakori és egy szemfenéki képen láthatjuk az erek mindkét sorrendben való előfordulását. Irodalmi adatok szerint azt látjuk, hogy hypertoniánál a kereszteződési tünet az ütő- és vivőerek fordított sorrendben való elhelyezkedése mellett mindössze annyi, hogy a vivő erek kis hullámban haladnak át az ütő erek fölött (Thiel). W. B. Clark, (Pullen), aki Berens C. 1936. Duke—Elders 1938. és Gifford S. R. 1941. évi közlésének adatait is felhasználja, ezt úgy ismerteti, hogy az arteria és véna kereszteződésénél, ahol a véna van az arteria fölött, az arteria falának fibrosisa a véna előre helyező dését okozza, mintha púposodás keletkezett volna a vénán, hogy az arteria fölött haladhasson. Az alantiakban ismertetendő szemfenéki tünet azonban több és más, mint hullámosodás, vagy kipúposodás. Szemfenéki lelet céljából került hozzám Sz. Gy. 73 éves nőbeteg, akit hypertoniája miatt kezeltek. Szíve balra megnagyobbodott; szívhangok tompák. A vizeletben fehérje nyomokban ; 5—6 fehér vérsejt ; vérnyomás 230/100. A szemfenéken kissé kanyargós tág vivőerek. Fordított képen a látóidegfőtől lefelé haladó ütőérből, a látóidegfőszéltől 1/l papillányi távolságra és ettől a helytől tovább lefelé haladva papillányi távolságban egy-egy végütőér halad az ütőérrel majdnem párhuzamosan haladó vivőér felé és ezt úgy keresztezi (1. ábra), hogy az ütőér egyenesen, eredeti irányának fenntartása mellett halad át a vivőér alatt. Mind a két kereszteződési ponton azt látjuk, hogy az ütőér egyenesen, eredeti irányának fenntartása mellett halad át a vivőér alatt. A kereszteződésnél a vivőér az ütőeret — annak felénk tekintő oldalán — félgyűrű alakjában körülveszi. Kaliberváltozás a vivőeres félgyűrűn nem volt. Ha a vivőeres félgyűrűket egyenes képben részletesen megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a félgyűrűhöz érkező vivőér pontosan odafekszik az ütőérhez, míg a félgyűrű másik vége — az eltávolodó vivőér — már nem fekszik oda az ütőérhez. A vivőeres félgyűrű tulajdonképpen olyan nagy félgyűrűnek felel meg, mely nagyobb részében szorosan hozzáfekszik az ütőérhez. Irta : Oláh Emil 1. ábra. 2. ábra.
