Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 2. szám

ezért látjuk pl. a sürgönydrótokat a póznán egysíkban és kölcsönös térbeli helyzetüket csak szemünk, vagy fejünk forgatásával tudjuk felismerni, mikor is a látott élvonalak egymáshoz képest elmozdulnak. Ezt hívjuk parallaxisnak. Éppen mivel a testies látás a harántdisparatióhoz kötött, a tárgyak függőleges vonalai, helyesebben azok egymás

közötti távolságai váltják ki. A »visuali

én« a központi nyílirányú főtérsík körül csoportosítja a stereokép elemeit, mert ebben van figyelmünk tárgya. Eközben a látott képnek azon részletei, amelyek retinotemporalis disparat helyekre esnek, előrelépnek, a retinonasalis helyekre esők pedig hátrafelé. Erről meggyőződhetünk, ha valamely tárgyról fokozott összetérítéssel kettősképeket létesítünk, azután azokat egyesülni hagyjuk.

10. sz. ábra. A testies látás levezetése a horopterhól. Ames, Ogle és Oliddon után.

11. sz. ábra. A mélylátásélesség csökkenése a mondától számított 10°-os körben.

A festményeket és rajzokat némileg plastikussá tehetjük, ha azokat egyik szemünk elé helyezett

+0,5----[-0,75 D, 90° tengelybe állított cylinderüvegen át szemléljük, így t. i. harántdisparatiót

létesítünk. E műfogást már a 18. században is ismerték és egykorú képek tanúsága szerint az ilyen lorgnettek használata képtárlátogatásoknál igen divatozott. Ez az eljárás azonnal kimutatja a távlati ábrázolás (perspektíva) esetleges hibáit is és így bizonyítja, hogy a térlátásban ez a tényező is szerepet játszik. A térlátásnak ezenkívül még egyéb tapasztalati tényezői is vannak, ú. m. a színezettség (hideg színek távolinak, melegek közelinek tűnnek), a kontúrok élessége, a fény-árnyékeloszlás (pl. a csillogás elődomborodás, az árnyék bemélyedés benyomását kelti), a megvilágítás erőssége (pl. egyforma fényerejű felületek látszólag egysíkban vannak) stb. Az egyszemes térlátásban, ahol correspondentia nincs, ezek a tapasztalati tényezők a döntőek, elsősorban a parallaxis. Hazai szerzők közül Vajda más véleményen van : szerinte egyszeműségné] a halánték felőli keresztezetlen rostok agyi képviselete és az orr felőli keresztezett rostok túloldali agyi képviselete között egy külön, fölérendelt központban létesült összeköttetés biztosítja a testies látást.

Újabban sok figyelmet szentelnek motoros tényezőknek a testies látásban, elsősorban az »optikai tapogatási reflexnek« (Adamson). Ez abban áll, hogy a természetes látás körülményei között, amikor is csak ritkán képződik kizárólag a foveára szorítkozó uép, a szemek mintegy körüljárják a tárgyat; ezek a mozgások filmfelvétellel regisztrál60