Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 1. szám
száma fogy, míg végül az indikátor sárgában már csak 6 kettős kötés van, csak eggyel: egy carbonylgyökkel több. mint az alcohol természetű A-vitaminban : a retinin tehát А-vitamin aldehyd (retinaldehyd), melyet Morton és Wald szilárd Mn02 kromatográfiás oszlopon át történő oxidálással А-vitaminból szintétikusan is előállítottak (120). Még nagy fény hatására is rövid idő alatt a bomlás csak az indikátorsárga fokozatig történik, csak hosszabb idő elegendő a világosságon, hogy a végső termék, A-vitamin keletkezzék, mely in vitro is (7), in vivo is (48) kimutatható volt, de utóbbi esetben a pigment — epithelben. Sötétségben a bomlástermékekből a retinabíbor reszintézise következik be. melynek van egy kisebb és egy kiadósabb komponense. Előbbi in vitro is bekövetkezik, de csak az indikátorsárga fokozatból, utóbbi А-vitamin fokozatból is történhet, de csak in vivo, a pigmentepithel részvételével. E folyamat aerob, 02 hiánnyal, lehűtéssel felfüggeszthető; pilocarpinnal fokozható, atropinnal mérgezhető (130) Dásevszkij szerint a sötétadaptációnak pilocarpinnal való javíthatósága (18) főleg glaukomásokon kifejezett, amit diagnosztikus próbának is ajánlott. Mi (52) glaukomásokon a csappálcika átváltási idő jellegzetes megnyúlását észleltük, mint Hecht, Haig és Patek az А-vitamin intermediaer anyagcseréjének zavarával jellemzett májbetegségek eseteiben (42. 89). A ТГяИ-féle ciklusban szereplő anyagok fénylátásban való szerepének szükségszerű experimentum crucis-a a retinabíbor-oldat spektralis fényérzékenységének és az emberi szem skotopikus luminositas-görbéjének pontos egyezése (40, 17), ha egyenletes-quantum megoszlású spektrumot veszünk az összehasonlítás alapjául, és tekintetbe vesszük a közegek szelektív, főleg kék és ultraviolett abszorpcióját, és nem utolsó sorban a sárga maculapigment szelektív kék abszorpcióját, mely annak xantofill (lutein) természetére utal (123). Mindezen lényegében sárga, színszűrőknek lényeges szerepük van a főleg a spektrum kék részén kifejezett kromatikus aberráció hatástalanításában (124). Ezzel szemben a macula pigmentnek O- anyagcserében való szerepe (16) cáfolatot nyert (19). A KaM-féle ciklusnak megfelelően fény hatására megjelenő sárga termékek mindinkább kiszűrik a rövidebb hullámú sugarakat és a kísérletileg mérhető Purkinje-eltolódás elméletileg deriválható az indikátorsárga-fénvszűrő megjelenéséből (15), bár színszűrő szerepe (legalább is a photopikus dominót orokra) korlátozott (111) és valószínűbb, hogy a csaplátásban egy másik, kis koncentrációja miatt nehezebben előállítható, Wald által csirkék csapretinájából kivont, 560 mm-nél maximálisan abszorbeáló jodopsinnek (is) van szerepe (116). Édesvízi állatok retinájában a rhodopsin helyét egy másik karotinoid-kromoproteida, a porfiropszin foglalja el, melynek (a, ß) abszorpciós csíkjai 30 mm-al a hosszabb hullámhosszak felé esnek ; e halak és kétéltűek egész fotokémiai rend - szere (retinin 2, A2 vitamin, retinájuk spektralis érzékenysége) ugyanezen irányban és mértékben eltolt (118). Schanz patkányok A2 vitamin etetésével »I« rendszerű retinájukat »2« rendszerűvé tudta változtatni (94). III. Amint az észlelés lehetőségei a kisebb méretek felé terjedtek ki, a klasszikus fotokémiai elmélet feltételezéseinek ellentmondva előbukkantak a diszkontinuum jelenségek. A fotoreceptorréteg funkcionális »molekulái « : a dominátorok és »atomjai« a modulátorok Granit mikroelektrodás módszerével árulták el létezésüket (26), aki így a retina belfeliiletéről egy-egy idegrostról tudott akciós potentiált elvezetni; egyes rostok a megvilágítás kezdetekor (»be-elemek«), egyesek annak kikapcsolásakor (»ki elemek«), egyesek mind a fény kezdetekor, mind kikapcsoláskor (»ki-be elemek«) adtak igen rövid, egyenlő nagyságú és az intenzitással együtt növekvő szaporaságú impulzusokat. Csökkentve az intenzitást, elérkezett ahhoz az ingerküszöbhöz, melyre csak egyetlen impulzus keletkezett. Ezen küszöb-módszerrel lemérhető volt az egyes érzékelő egységek spektrális érzékenysége. Kiderült, hogy skotopikus állapotban az összes érzékelő egység egyenlő érzékenységi görbét ad. mely egyezik a már ismert skotopikus luminozitás görbével. Ezek a skotopikus dominátorok, és jórészt »be«-elemként viselkednek. Fotopikus állapotban több lett a »ki«-válasz, de megváltozott az érzékenységi görbe is. Az érzékelő egységek egy része fotopikus állapotban is szintén uniform választ ad : ezek a fotopikus luminozitás görbének megfelelő érzékenységűek. Ezek az érzékelő egységek a fotopikus dominátorok. Az érzékelő egységek más része azonban 36
