Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 4. szám

miszerint a pilocarpin csökkentheti a sphincter reaktivitását, pl. diisopropyl-fluoro-phosphattal vagy physostigminnal és acetylcholinnal szemben. A pilocarpinnak ezen modifikáló hatása még nincs megmagyarázva. Lehetséges, hogy a pilocarpin a sphincter-receptor mechanismus számára az acetylcholinnal együtt kompetitiv hatású. Más magyarázat szerint a pilocarpin mellett az acetylcholin nagyobb mennyiségben szabadulhat fel a motoros véglemezeken. Ebben a folya­matban talán az izomrostok depolarisatiója játszik szerepet és a fokozott tensiócsökkentő hatásnak az ingerátvitel változása képezi alapját. (Swann, Oéhrsitz, Leopold.) Ezzel a konceptióval szemben talán az a kifogás emelhető, hogy nincs bizonyítva kellőképpen az, hogy okoz-e a pilocarpin v. más miotikum olyan mértékű acetylcholin felhalmozódást, mellyel a tensiócsökkenés megmagyaráz­ható leime. A tensiócsökkentő szerek másik csoportját az adrenalin származékok képezik, melyek alkal­mazását illetően igen érdekes hullámzás mutatkozott meg. Hamburger kezdetben az adrenalint a glaukoma minden formájánál alkalmasnak tartotta, később csak a 40 Hgmm alatt levő glaukomás szemek kezelésére javasolta. Wessely szerint a dilatátorban levő simpathicus ganglion sejtekre­­gyakorolt hatásról van szó. Samojlov és Búbért 3 fázist ír le az adrenalin hatásban: egy kezdeti tensióesökkenést, rövid emelkedést, majd egy tartósabb csökkenést. A hatásmód magyarázata nem egységes. Az átmeneti tensióemelkedés szerintük a pupilla tágulásával hozható összefüggésbe, midőn a csarnokzug részlegesen elzáródik. A tartósabb tensiócsökkenés valószínűleg a secunder érparalysisen alapszik, miáltal az uveából a vénás elfolyás könnyebb. Seidel és Serr, továbbá Schmel­zer nem fogadják el ezt a magyarázatot, inkább a ciliaris epithelben bekövetkező oxidatiós gátlást tételezik fel, megfelelően az általuk képviselt secretiós theoriának. A Hamburger által ajánlott links-Glaukosan-ra vonatkozólag Ncmay, Pletneva, Jaensch változó megfigyeléseket tettek. Álta­lában szívesen használják secunder glaukomáknál, hypertensiv uveitiseknél. Egyén — főleg acut­­glaukomáknál jelentősége erősen háttérbe szorult a kezdeti tensióemelő hatás miatt. Thiel a supra­­renin bitartaricum l°/00-es oldatát v. kenőcsöt ajánlja simplex glaukománál. Az adrenalin csoport­ról azt mondhatjuk, hogy mint kisegítő kezelés ma is hasznos lehet bizonyos körülírt területen, mindenesetre csak átmeneti megoldásként. Hazai viszonylatban az 1%-os tonogen vizes oldata áll rendelkezésre. A cholinesterase gátló miotikumok közül mellékhatásai ellenére figyelmet érdemel a prostigmin, melynek a cholinesterasehoz való affinitása közel háromszor olyan nagy, mint az eseriné. Haszná­lata azonban inkább csak intézetben kívánatos, mert mellékhatásai miatt cseppentése nagyobb ellenőrzésre szorul, előfordulhat, hogy kezdeti tensióemelkedéseket okoz. (Kuli.) Általában 3%-os oldata megfelelő, legjobb hatást chronicus simplex glaukománál várhatunk. Toxicitása kisebb, mint az eseriné. A sympathicolyticus, adrenergiás blockot okozó szerek közül a dibenamin, a piperoxan vagy dihydro-ergocorr.in, a dihydroergotamin (DHE/45) főleg Gonzales—Pola, továbbá Pau és Berns­­maier vizsgálatai szerint nem olyan jelentős nyomáscsökkentők, általában csak mint kiegészítő szerek jönnek tekintetbe. A glaukoma minden formájánál hatásosnak látszik a Ts—219 csehszlovák készítmény, mely azonos a mintacol-lal. 1 : 6.000 vizes oldatban használják, a pilocarpin és physo­­stigmin hatását felülmúlja. A Furmethidről, mindamellett, hogy igen erélyes miotikum, többen nem nyilatkoznak kedvezően irritativ hatása miatt. Mint új miotikumot az adrenergiás blockot okozó szerek közül említhetem még a priscolint, bensolint, melyek hasznosnak mutatkoznak olyan esetekben, ha más tensiócsökkentő szerekkel nem értünk el eredményt. A methonium vegyületek közül legfeltűnőbb hatású a decamethonium és a pentamethonium. Ezek a szerek a neuromuscularis átvitel blockját okozzák, de nem minden ganglionra hatnak egyformán. Általában kompetitiv szerek, strukturális viszonyuk az acetyleholin­­hoz áll közel, s mint quaterner ammonium vegyületek a cholinergiás synapsisokon fejtenek ki aktivitást, direkte vagy enzym-bontás útján. A diisopropyl-fluorophosphattal szembeni kezdeti lelkesedés úgy látszik alább hagyott, mivel tőle paradox hatást láttak többen. Buttler glaukomás rohamot figyelt meg alkalmazása után. Hátrá­nya a DFP-nek, hogy a legcsekélyebb vízzel való érintkezéskor hatását veszti. Újabban felkapott készítmény mint esterase gátló az Eticol. Jónak találják olyan esetekben, amikor a parasympathicus csökkent működése van előtérben. Nagy számmal szerepelnek mint pupillaszűkítők az újabb antihistaminikumok, mint pl. a dimetin (dimethyl-amino-aethylbenzilamin). Ezen szereknek hátránya úgy látszik, hogy a cornealis hámot károsítják. Nagyon megszaporodott a szovjet preparátumok száma is, melyek közül a bensamon, furámon, a phosphacol (mintacol), a proserin mutatkoznak jó készítményeknek. A Lenin Intézet és a Helmholtzról elnevezett kutatóintézet megfigyelései szerint a glaukoma kompensalt és sub­­kompensalt eseteiben adhatók jó eredménnyel, különösen pilocarpin resistentiánál. Általába»'véve úgy látszik, hogy az utóbbi évek nagy számú tensiócsökkentő produktumaival különböző megfigyelések vannak, egyes melléktulajdonságaik miatt, a pilocarpint nem nélkülöz­hetjük, különösen intézeten kívüli kezelésnél. A glaukoma minden típusánál, ahol a eseppkezeléssel a kompensatióra való feltételek megvannak, jól kijövünk a pilocarpin százalékos erősségének változtatásával. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom