Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 4. szám

hatók át és ha bennük haemosiderin képződik, barnásán elszíneződhetnek. Ez diagnos­tics tévedésekhez vezethet. Ilyenkor döntő lehet a másik szemfenék ereinek álla­pota, az ott is látható sklerotikus vagy hypertoniás elváltozások segítenek a kórkép helyes megítélésében. Két bulbusban találtunk haemorrhagiát tumor helyett a szövet­tani készítményben. Egyik sem volt Lange-lámpával átvilágítható. Az egyik absolut glaukomás szemben fellépő vérzés volt, ahol metastatikus tumorra gyanakodtunk, mivel a beteg mamma cc. miatt besugárzás alatt állott. Másik esetünk azért, érdekes, mivel a tumort utánzó szemíenéki képen kívül a retinában szakadás is volt. Kétszer végeztünk sklerotomia posteriori 2 hét különbséggel s csak akkor enucleáltuk a szemet, mikor 3 heti fekvés után sem lapult le az ablatio és a látás rossz fényérzésre csökkent. Szövettani vizsgálat: subretinális vérzés. Differentialdiagnostikai szempontból leggyakrabban a genuin ablatio retinae jön szóba. A gondos vizsgálat ezt legtöbbször már a műtét előtt tisztázza. Ha. dia­­thermiás műtét után a fekvés közben a retina nem lapul le, tumorra is kell gondolni. Retina-cysták, ha bennük haemosiderin képződik, szintén megtévesztőek lehet­nek. Chorioidea leválás elkülönítésében segítségünkre van az anamnesis, melyben műtét, sérülés Vagy gyulladás szerepel. Mindig átvilágítható ; az elülső csarnok sekély. Gondolnunk kell arra, hogy chorioidea leválás hónapokkal, sőt évekkel a műtét Vagy trauma után is felléphet. Szóbajönnek még különböző gyulladásos elváltozások: tuberculum, gumma, sarcoid; ezeket mindig oedema övezi és maga a képlet is oedemas. Gumma esetén a Wassermann-reakció útba igazíthat. A proliferativ senilis maculadegeneratiot (Kuhnt—Junius) néha nehéz elkülö­níteni ; jól tájékoztatnak a másik szem bármilyen kezdetleges hasonló elváltozásai. Maga a képlet is meglehetősen szabályosan egyforma, mellette vérzéseket találunk, alapján és szélein a retina rendszerint oedemás. Ilyenkor, mint általában a fundus központi részein levő elváltozások észlelésében, nagy könnyebbséget jelent a szem­fenéknek binocularis mikroszkóppal Való vizsgálata. Említésre érdemes differentialdiagnostikai nehézségeink az előbbieken kívül következő eseteinkben voltak: 39 éves férfi bal szemén 6 hónapja fokozatos látás­romlás. Visus : kézmozgást lát. Funduson XI—I és III—VIII között sárgás bedombo­rodó képlet. Skleralámpa árnyékot nem ad. Diagnosis : retinitis proliferans. Punctio sklerae-t végeztünk. Tebeprotin kúrát kezdtünk. Látás tovább romlik, 2 hónap múlva rossz fényérzés. A funduson kettős cystaszerű léplet alakult ki, rajta kanyargós erek. Enucleatio. Szövettani lelet: melanoblastoma chorioideae. 21 éves nő 8 hónapja bal szemével csak az orri oldal felé lát, egy hete látása nagyon megromlott (20 cm ou. nasalisan). Szemfenék orri-felső részén nagy elődomborodó leválás, finom pigmentáció. Lange-lámpával a belső egyenes felszabadítása után is átvilágítható. Melanin-próba negatív. Tensio : relativ hypotonia. Belgyógyászati kivizsgálás negativ. Ennek ellenére a klinikai kép alapján tumor gyanúja miatt a szemet eltávolítjuk. A szövettani vizsgálat, feltevésünket igazolva, a chorioidea melano­­blastomáját mutatja. A beteg az enucleatio után 2 évvel, 6 hónapos graviditása idején, májmetastasis miatt meghalt. Differentialdiagnosztikai szempontból nem hanyagolhatok el a benignus mela­­nomák sem. Ree.se és mások úgy találták, hogy melanoblastomák gyakran ezekből indulhatnak ki. Közlések vannak 3—24 éve fennálló naevusokról, melyekből melano­blastoma keletkezett. Ennek oka gyulladás okozta izgalom és trauma is lehet. Klinikai megjelenési formája lehet kerek és ovális, nagyságban egy vagy több papillányi, színben barnától palaszürkéig. Leggyakrabban a hátsó polus közelében helyezkednek el. Wegener és Welíbrod szerint a szemfenekeknek kb. 1%-án található. Látótér-kiesést nem okoz, ez kétségkívül azzal magyarázható, hogy a retina nem válik le és a chorio-167

Next

/
Oldalképek
Tartalom