Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 4. szám
A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye (igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) Adatok az intraocularis melanoblastoma diagnosztikájához Irta.: Ludvig Irén Alábbiakban a szokásos diagnosztikai eljárásokról, azok értékéről, nehézségeiről, a differentialdiagnosisnál számbajövő egyéb kórképekről, valamint néhány diagnosztikai szempontból érdekesebb esetünkről számolunk be. A helyes kórismézéshez már az anamnesis némi támpontot adhat. A betegek legnagyobb része látásromlás panaszával keresi fel az orvost. Legkorábban természetesen a hátsó póluson, a macula közelében elhelyezkedő elváltozások okoznak subjektiv tüneteket. A látásromlás különböző természetű lehet: torzlátás, photopsiák, melyek oka az ideghártya külső rétegeinek izgalma és károsodása. Ha az elváltozás a maculában van, absolut skotoma, ha peripheriásan van, a látótér megfelelő kiesése lehet a beteg panasza, Traquair szerint a tumor területében absolut skotoma, körülötte a levált retinarésznek megfelelően relatív skotoma található. Reese beszámol egy esetről, melyben fokozódó hypermetropia volt a tumor növekedésének egyik tünete. Saját 94 esetünk közül látásromlás panaszával 70 beteg jelentkezett. Torzlátást panaszolt 6, látótérkiesést 6, utóbbiak közül 1 esetben egy napja nagy centrális skotoma állott fenn. A panaszok kezdetétől eltelt idő 2 naptól 10 évig terjedt. Egyik betegünk szeme hypermetropiás lett: 40 éves férfi, aki megelőzően egyformán látott mindkét szemével, 5 hónapi látásromlás után jelentkezett, mikor a látás jobb szemén 5/5, a balon 2,0 D convex üveggel 5/25 volt. Két hónap múlva mikor tumora miatt enculeatióra került, 3,0 D convex sph. üveggel volt 5/25 a látása. A betegek kisebb százaléka fájdalom és gyulladásos tünetek fellépte miatt keresi fel az orvost. Secundaer glaukoma vagy iridocyclitis okozhatja a betegek első panaszát. Üvegtesti vérzés secundaer glaukomával vagy anélkül, esetleg hyphaema észlelhető már az első vizsgálatkor. Nem egy beteg phthisis bulbi stádiumában jelentkezik, vagy panophthalmitis és exophthalmus kifejlődésekor, melynek oka a daganat nekrosisa lehet. Gyulladások és trauma következtében malignussá váló benignus melanomákról is vannak hitelesnek látszó irodalmi adatok. Első tünetként szemfájdalmat jelzett 5 betegünk, fejfájást, szédülést 6, fogyást 2 beteg, traumáról öten tettek említést. Az objektív tünetek közül a legfontosabb útmutatást a szemtükri kép adja : körülírt, elődomborodó, tömör, kerek képlet a retina alatt, színe a retina átlátszóságától és a pigmentatiótól függ. A retina elemelkedése körülírt, rendszerint feszes. A daganat környezetében lehetnek kis pigmentált foltok, melyek talán a daganat növekedésének irányát jelzik. A későbbi növekedés folyamán serosus vagy vérzéses leválás keletkezik, mely teljessé is válhat. Gyakori a gombaszerű növekedési forma, Terry azt ajánlja, hogy kevés pigmentet tartalmazó daganatok esetén higanylámpa szűrt ultraviolett fényénél tükrözzünk, ilyenkor ezek is sötétebb színben látszanak. Nagykiterjedésű leválás esetén célszerű a beteget fektetni, ilyenkor a serosus leválás laposabb lesz és a tumor jobban előtűnik. Klien említi, hogy lapos tumorok kiterjedt leválást okozhatnak és ha a hátsó póluson helyezkednek el, az átvilágítás nehezen vihető keresztül. Szerinte az ilyen esetben a pars ciliaris retinae leválását találjuk, ez tumor mellett szól. Fuchs is felhívja a figyelmet az ora serrata közelében levő leválások daganatos eredetének gyanújára, A szemfenéki képhez tartozik új erek képződése a retinán, melyek függetlenek a retina ereitől s fontos diagnosztikai jelként szerepelnek. Kisebb-nagyobb vérzések 164