Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 4. szám
/ a szemíesziiléscsökkenés dacára esik, a tensiocsökkenés oka a corpus ciliare csökkent secreti ójában keresendő. A nyomáscsökkentő szerek hatásmechanizmusának a tisztázására vonatkozó vizsgálatainkban a Langley és MacDonald által kidolgozott és közölt fluorescein becseppentési vizsgálatot használtuk fel és kiegészítettük azt gonioszkópiás, intravénás fluorescein vizsgálatokkal, Valamint esetenként az ú. n. üvegpálcika-tünet viselkedésére Vonatkozó megfigyelésekkel, melyek a csarnokvíz, illetve episcleralis vénás nyomás változásait illetően szolgáltak hasznos felvilágosításokkal. A fluorescein-becseppentési vizsgálat technikai kfvitele a következő volt: egy csepp 10%-os fluorescein oldatot cseppentünk a kötőhártyazsákba, három alkalommal, 2 perces időközökben, majd 15 perc múlva a kötőhártyazsákot vízzel bőven kimossuk, úgy, hogy abban festék ne maradjon vissza. Ezután a csarnokvíz fluorescein tartalmát 10, máj később 15, illetve 30 perces időközökben meghatározzuk Amsler—Huber nullpont-metodusával. Az így nyert értékeket egy tapasztalati skála segítségével átszámítjuk a csarnokvíz fluorescein concentratiojára és görbében ábrázoljuk. Normális körülmények között a csarnokvíz concentratio 2 óra múlva éri el maximumát, majd lassan esni kezd és 12—18, néha csak 24 óra múlva tűnik el a festék a csarnokból. A normális görbének tehát van egy meredeken emelkedő és egy fokozatosan süllyedő szára. Ez a lassú süllyedés csak abban az esetben válik meredekké, azaz a csarnokvíz fluorescein concentracioja csak akkor zuhan le hirtelen, ha a csarnokvíz nagyobb mennyiségben termelődik és ezáltal felhígítja a csarnokvízben levő flouresceint. A becseppentési vizsgálatkor nyert görbe lefutásának az egybevetése a szemfesziiléscsökkentő szerek hatására bekövetkező tensiováltozással, útbaigazítással szolgálhat az alkalmazott szer hatásmechanizmusára vonatkozólag. Mielőtt vizsgálati eredményeink ismertetésére rátérnénk, röviden rá szeretnénk mutatni a görbe lefutásában észlelhető változások azon lehetőségeire, melyek a tensiocsökkenés kapcsán létrejöhetnek. Az egyik lehetőség az, hogy a fluorescein görbe lefutása a gyógyszer alkalmazására bekövetkező tensiocsökkenés dacára a normálistól eltérést nem mutat. Ez azt jelenti, a csarnokvíz secretio nem fokozódott. A szemfeszülés csökkenése Vagy azáltal jön létre, hogy a csarnokvízelfolyás útja anatómiai (a megnyílt zugon keresztül), Vagy funkcionális változás (az intrascleralis plexus ereiben, vagy a corpus ciliare felszívó plexusában bekövetkező kedvező körülmények) következtében könnyebb lett. De jelentheti a görbe változatlan lefutása azt is, hogy a csarnokvíz secretioja hirtelen megakadt, vagyis az a jelenség állott elő, amit Goldmann után »secretios stop«-nak nevezünk. Az első esetben a véna aqueákban a nyomás átmenetileg fokozódik, ami a negatív pálcika tünet positivvá válásában nyilvánulhat meg. az intravénásán beadott fluorescein normális lefutású görbét mutat. Ezzel szemben a második esetben a csarnok vízvén a nyomása csökken, az intravénás fluorescein relative fokozott permeabilitást mutat. A másik lehetőség az, hogy a csarnokvíz fluorescein concentrácioja hirtelen, zuhanásszerűen leesik, ami a. secretio fokozódása mellett szól és egyidejű tensiocsökkenés mellett azt bizonyítja, hogy bár a csarnokvíz fokozott mértékben termelődik, ezt a kedvezőtlen körülményt a változatlanul fennálló kedvező elfolyási viszonyok tökéletesen ellensúlyozzák. Vizsgálatainkban — melyet összesen 19 esetben végeztünk el —■ a következő kérdések tisztázásához kívántunk hozzájárulni : 1. Hogyan magyarázható a pilocarpin tensiocsökkentó hatása a glaucoma különböző formáiban? Számos szerző észlelésével (Goldmann, Weekers és Prijot, Grant) egybehangzóan mi is azt találtuk, hogy a pilocarpin hatása döntően az elfolyási ellenállás csökkenésének tudható be. Az esetek jelentős részében a fluorescein concentraeio hirtelen csökkeni Szemészet — 161
