Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)

1953 / 4. szám

nése voit megfigyelhető. Ha a tensio kiindulási értéke magas (55 Hgmm) volt, a piiocarpin hatásában két fázist tudtunk megkülönböztetni. Az eiső fázisban a fiuorescein concentracio a tensio jelentős esése dacára is változatlan maradt, míg a második fázisban a tensio további csökkenését a concentracios görbe hirteien zuhanása kísérte. Felmerő kanna к a gondolata, hogy az első fázisban secrectios stop van jelen, amit a második bázisban a secrectios stop oldódása követ.

2

—i

J

T ló

1

/

✓

I

/

T'

l65

i

f

i- /

í

3. ábra. Kihúzott vonal: intravénás fluorescein görbe lefutása 18 Hgmm tensio, szaggatott vonal: intravénás fluorescein görbe lefutása 65 Hgmm tensio mellett. A tensiocsökkenés 1%-os tonogen hatására következett be.

2. A második kérdés, amelyre választ akartunk nyerni az volt, vájjon mutatható-e ki különbség ezen vizsgálati eljárással a pilocarpin és eserin hatásmódja között. Ezen célból egy chronikus congestiv glaucomában szenvedő beteg egyik szemébe pilocarpint, a másikba eserint cseppentettünk és azt észleltük (1. ábra), hogy a pilocarpinozott szemben a tensiocsökkenést a fluorescein concentracio hirtelen esése,

r_

2

0

II

ti

\\

V

II

I

л

V

/1

V

V

/

0-Г-.- -__

65_

I

\

55

\

\

45

\

\

\-\

15

?5

\

15

k

1. sz. ábra. Kihúzott görbe: transcornealis fluorescein görbe pilocarpin hatásra bekövetkező tensiocsökkenéssel párhuzamosan. Szaggatott görbe: transcornealis fluorescein görbe eserin hatására bekövetkező tensio csökkenéssel párhuzamosan. — Vonalazott háromszög: a fluorescein concentracio zuhanása a fluorescein felhígulása következtében pilocarpin hatására.

2. ábra. Kihúzott vonal: transcornealis fluorescein görbe, szaggatott vonal: tensiós görbe lefutása 1%-os tonogen hatására.

illetve az a jelenség kísérte, amit a fluorescein oszlop hasadásának nevezhetünk, míg a másik szem közel ugyanilyen mértékű nyomásesését a fluorescein görbe esése nem kísérte. Ez a különbség, melyet több ízben módunkban volt megfigyelni, magyarázatául szolgálna azon esetekre, amelyekben a pilocarpin nem nyújt kielégítő eredményt, míg az eserin létrehozza a kívánt tensiocsökkenést feltehetőleg azért, mert a megnyílt elvezető utak következtében megjavul a keringés és ezt a kedvező hatást a csarnokvíz fokozott termelése nem rontja le.

3. A harmadik tisztázásra váró kérdés a tonogen tensiocsökkentő hatásának a magyarázata volna. Az erre irányuló vizsgálataink azt mutatták, hogy a szem162