Szemészet, 1953 (90. évfolyam, 1-4. szám)
1953 / 4. szám
A csarnokvíz keringési viszonyainak tehát úgy az ép, mint a kóros szemfeszülés létrehozásában igen jelentős szerepe Van. Az azt befolyásoló tényezők, mint a csarnokvíz elíolyásának a mértéke, a csarnokvíz elfolyásával szembeni ellenállás, az episcleralis vénákban uralkodó nyomás, valamint a szemfeszülés nagysága között törvényszerű összefüggés van. A csarnokvízkeringést befolyásoló tényezők nagysága megmérhető, amelyre több eljárás ismeretes. így a csarnokvíz elfolyásával szembeni ellenállás, Valamint az időegységben a szemből elfolyó csarnokvíz mennyiségének a meghatározása részben az elektronikus tonométer segítségével, a »compressios test« útján (Grant, Weckers és Prijot, Moses és Bruno) részben fluorometriás módszerrel történik (Goldmann). A különböző módszerekkel nyert vizsgálati eredmények összhangban vannak egymással és ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a csarnokvíz percenként elfolyó mennyisége (ami egyértelmű a percenként termelődő csarnokvíz-mennyiséggel) 2,4 mm3 (Goldmann, Grant). Megállapítást nyert továbbá, hogy az idült glaucoma bármely formájában a döntő tényező a csarnokvízelfolyással szembeni ellenállás megnövekedése, míg a csarnokvíz termelése normális vagy csökkent és annak emelkedését csupán Goldmann vizsgálatai mutatták ki congestív glaucomában. Az elfolyási ellenállás helyét illetően a Vélemények eltérnek : Goldmann a trabecularis szövetben, Ascher a Schlemm-csatorna emissarium ereiben, Weekers az intrascleralis plexusban véli fellelni az elfolyás akadályának helyét. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy míg Goldmann a csarnokvíz elfolyási útjain csupán a zugon keresztül történő elfolyást érti és Granttal együtt azon a Véleményen Van, hogy a szemfeszülés hatására a csarnokvíz legnagyobb része a zugon keresztül távozik (Grant coefficiense 0,3), addig Weekers és Prijot a csarnokvízelfolyás újabb útjait is számításba veszik (Kiss, Weinstein). Amint láttuk a szemfeszülés változása részben az intraocularis vérkeringés, részben a csarnokvízkeringés megváltozása által jön létre. Ennek megfelelően a szemfeszüléscsökkentő szerek hatása is ezen két tényező Valamelyikén keresztül érvényesül. Aszerint, hogy a tensioemelkedésben a kettő közül melyiké a döntő szó, a gyógyszerek támadáspontja is részben a vérkeringésre Való hatásban, részben a csarnokvízcirculatiora Való hatásban keresendő. A szembeli vérkeringés megváltoztatása által fejtik ki hatásukat mindenekelőtt a központi idegrendszer cortico-subcorticalis területeire ható gyógyszerek, mint a barbituratok, Evipan, dihydroergotamin (Thiel), Dolantin, i. V. Novocain, továbbá az alsóbbrendű idegrendszeri regiokra ható szerek, mint a ganglionaris synapsisokat bénító TEAB, Pendiomid, míg a csarnokvízkeringés befolyásolása által ható szerek közé sorolhatjuk a lokálisán ható tensiocsökkentők nagyszámú csoportját. A normális és kóros szemfeszülést fenntartó helyi tényezők vizsgálatára használt és fentebb már említett eljárások alkalmasaknak bizonyultak az egyes lokálisan ható nyomáscsökkentő szerek hatásmechanizmusának a tanulmányozására is. Az említett eljárásokat más vizsgálati módszerekkel is kiegészítették, mint amilyen a csarnokzug gonioszkópos vizsgálata, az episcleralis és csarnokvízvénák nyomásviszonyainak a mérése. A helyileg alkalmazott tensiocsökkentő szerek általában vagy a csarnokvízelfolyás megkönnyítésén. Vagy a secretio csökkentésén Vagy mindkettőn keresztül hatnak. Weekers és Prijot azt találták, hogy a pilocarpin tensiocsökkentő hatása az elfolyási ellenállás csökkentésében áll. Bár ezzel a felfogással Grant is egyetért, véleménye szerint nem tagadható, hogy egyes esetekben a szemfeszülés változatlan ellenállás mellett is csökkenhet. Goldmann, feltételezve, hogy a csarnokvíz elfolyásának egyedüli útja a csarnokzug, a csarnokvízvénák nyomásviszonyainak a változásából Von következtetést a tensiocsökkentő szerek hatásmechanizmusára. Véleménye szerint, ha a szemfeszülés csökken és a csarnokvízvénák nyomása emelkedik, akkor a trabecularis ellenállásnak kell csökkenni, míg ha a csarnokvízvénák nyomása 160